Mint arról beszámoltunk, a törökországi népszavazáson a szavazók 51,3 százaléka támogatta, hogy szinte teljhatalmat kapjon Recep Tayyip Erdogan elnök. Hivatalosan ezt jelentették be a szavazatok 99 százalékos feldolgozottságánál, bár az ellenzék szerint csalások történtek és újraszámolást követelnek.
A módosítást maga Recep Tayyip Erdogan kezdeményezte, aki 2014 óta elnök, előtte pedig több cikluson át miniszterelnök volt. A népszavazáson megerősített változások alapján akár 2029-ig maradhatna még az ország élén.
Az új rendszer szerint az elnök nevezhetné ki a kormány tagjait, és így megszűnne a miniszterelnöki poszt. Az elnök saját hatáskörben, a parlament nélkül dönthetne rendkívüli állapot bevezetéséről, és átvenné az irányítást a bíróságok felett is. Az alkotmánymódosítás 2019-ben lép érvénybe.
1,3 millióval több igen szavazat volt, mint nem. Erdogan erre hivatkozott vasárnapi sajtótájékoztatóján. Azt is elmondta, hogy a szavazók történelmi döntést hoztak, a döntést a török történelem egyik legfontosabb reformjának tartja. Törökország szövetségeseinek megüzente, hogy ezt mindenkinek tiszteletben kell tartaniuk, valamint bejelentette, hogy
az első dolga lesz, hogy napirendre tűzze a halálbüntetés visszaállítását, amit ha kell népszavazásra bocsátanak.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet választási megfigyelői szerint a Recep Tayyip Erdoğan teljhatalmát eredményező alkotmánymódosítást lehetővé tévő török népszavazás nem felelt meg a nemzetközi sztenderdeknek – írja a Time. A népszavazás az Európa Tanács normáinak sem felelt meg.
Tana de Zuleta, a szervezet munkatársa elmondta, a választási bizottsági döntése, ami alapján a bizottsági pecsét nélküli szavazócédulákat is elfogadták, amennyiben azokat bizonyíthatóan a szavazóhelyiségről kívülről hozták, lehetővé tette a választási csalást.
A szervezet szerint ezen kívül a népszavazást megelőzően az „igen” kampány sokkal hangsúlyosabban jelent meg a médiában, miközben a „nem” mellett kampányolókat pedig megpróbálták megfélemlíteni. A szavazócédulákon egyébként az elnöki rendszer bevezetését támogató „igen” felirat jótékonyan fehér alapon, az alkotmánymódosítást ellenző „nem” barna háttér előtt szerepelt, és magán a szavazólapon a népszavazási kérdés nem is volt rajta.
A német szövetségi kormány tudomásul veszi a törökországi népszavazás előzetes végeredményét és tiszteletben tartja a török polgárok azon jogát, hogy döntsenek hazájuk alkotmányos berendezkedéséről – közölte hétfőn Angela Merkel német kancellár és Sigmar Gabriel külügyminiszter. A közös közleményben azt írták, az elnöki rendszer bevezetését előirányzó alkotmánymódosításról tartott népszavazás „szoros eredménye megmutatja, mennyire mélyen megosztott a török társadalom, ami nagy felelősséget jelent a török vezetés, és személyesen Erdogan elnök számára”.
A német kormány elvárja, hogy a török kormány „a kemény népszavazási választási kampány után tiszteleten alapuló párbeszédet kezd az ország valamennyi politikai és társadalmi erejével” – tette hozzá Angela Merkel és Sigmar Gabriel.
A szövetségi kormány „emlékeztet” arra is, hogy az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság „súlyos kételyeket” fogalmazott meg az alkotmányreform eljárásával és tartalmával kapcsolatban. Törökország az ET és az EBESZ tagjaként, valamint európai uniós tagjelöltként a csatlakozási tárgyalások megkezdésének feltételéül szabott koppenhágai kritériumokban a demokratikus intézményrendszerről és az alapvető jogok védelméről lefektetett előírások alapján „köteles” figyelembe venni ezeket a kételyeket.
Mindezen kételyekről a „lehető leggyorsabban” politikai megbeszéléseket kell kezdeni Törökországgal kétoldalú, bilaterális szinten, illetve az uniós intézmények és Törökország közötti kapcsolatok szintjén – közölte Angela Merkel és Sigmar Gabriel.
(Index.hu, 444.hu)
