Pásztor maratoni „vallatása” Hét órán át kérdezte a VMSZ elnökét nyolc újságíró

Hét órán keresztül tettek fel kérdéseket, vagy tettek megjegyzéseket vajdasági magyar újságírók Pásztor Bálintnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének. Gyurkovics Virág az Átlátszó Vajdaság, Pressburger Csaba az Észverés podcast, Kartali Róbert a Hét Nap, Pesevszki Evelyn a Magyar szó, Agárdi Gábor a Pannon RTV, Fehér Szilvia a Vajdaság Ma, T. Kiss Tamás a Vajdasági RTV és Tómó Margaréta a Sajtószabadság Alapítvány, vagyis a Szabad Magyar Szó és a Családi Kör képviseletében kérdezett.

A Városi Könyvtár olvasótermében megrendezett találkozón volt tea és muffin, szünet pedig öt és fél órán keresztül nem. Pásztorral szemben helyezkedtek el az újságírók, így kicsit katedrásnak tűnt a beállítás, miközben az újságírók háta mögött kisebb számú (20-25 fős) közönség is volt – többek között Pásztor Bálint felesége, Góli Csilla, Szabadka alpolgármestere, Nágel János szabadkai frakcióvezető, illetve más tisztviselők. A VMSZ elnöke élőben közvetítette a beszélgetést, azt átlagban egyszerre mintegy százan követték figyelemmel.

Nem változott a véleménye “az úgynevezett oknyomozó újságírókról”

Mi arra voltunk először is kíváncsiak, miért tartotta fontosnak a VMSZ elnöke, hogy ezúttal azokat a médiumokat is külön meghívja, amelyek munkatársait korábban „úgynevezett oknyomozó újságíróknak” nevezte, magukat a médiumokat pedig úgy emlegette, hogy „nevezzük sajtótermékeknek”?

Megkérdeztük, hogy változott a véleménye ezekről a szerkesztőségekről, vagy más célja van a mai találkozónak? Kinek és mit szeretne üzenni ezzel a teadélutánnal?

Pásztor elmondta, hogy elsősorban azt szeretné üzenni, hogy a VMSZ-nek nincs takargatnivalója, ő pedig sajnálja, hogy úgy alakul a világ, hogy a sajtótájékoztatók kimentek a divatból. A politikusok kevesebbet tartanak, az újságírók kevesebbet járnak. Ezért mondta az elején, hogy reméli ez a példa ragadós lesz, akár rendszeressé tudjuk tenni ezeket a találkozókat és mások is élnek ilyen lehetőséggel, hogy bármennyit kérdezhessék őket, előre bekért kérdések nélkül.

Újfent feltett kérdésünkre, miszerint megváltozott-e a véleménye ezekről az újságírókról, Pásztor a következőket mondta:

“Nem hiszem, hogy közvéleményileg releváns, hogy én kiről mit gondolok: nem változott a véleményem.”

Ezt követően megtehettük volna, hogy felállunk és megköszönve az őszinte választ távozunk az eseményről. Tekintettel arra, hogy kiderült, Pásztor továbbra is „úgynevezett újságíróként” tekint talán többek között ránk is. Ennek tükrében nincs miről beszélgetnünk.

Mi viszont nem ezt az utat választottuk, mégpedig azért, mert szerettük volna kihasználni a lehetőségét annak, hogy feltegyük a kérdéseinket, amelyek elsősorban a vajdasági magyar közösség szempontjából fontosak.

Amire még rákérdeztünk:

1. Rózsa Zsombor hétvégi bejegyzésében arról számolt be, hogy milyen nehézségekbe ütközött az idei Sakktivity megszervezése. Miközben korábban iskolák versengtek azért, hogy otthont adhassanak a rendezvénynek, most állítása szerint valamennyi intézmény visszalépett. Ön szerint miért nem mernek az iskolák helyet biztosítani egy ilyen rendezvénynek? Nem gondolja, hogy ez a félelemmel, a lehetséges retorzióktól való tartással függ össze? Érez-e ebben bármiféle felelősséget a VMSZ, tekintettel arra, hogy a vajdasági magyar oktatási intézmények jelentős részének vezetése és a párt között szoros kapcsolatok vannak?2
2. A zentai kampánynyitón több mint ezer ember előtt azt mondta, meg fogja kérni a koalíciós partnerét, hogy ezen a területen ne vásároljanak szavazatokat.Pontosan mire alapozta ezt a kijelentését? Vannak konkrét információi arról, hogy a Szerb Haladó Párt szavazatokat vásárol? Ha igen, miért nem tett feljelentést? És ha tudomása van ilyen gyakorlatról, hogyan tud továbbra is együttműködni azzal a párttal, amelynek a szavazatvásárlásától saját választóit is óvni kívánja?

3. Ön szerint a Magyar Szó, a Hét Nap és a Pannon RTV működése (akár azóta, amióta ön vezeti a VMSZ-t, akár az azt megelőző időkben, amikor még Lovas Ildikót nem „ütötte el a vonat”) megfelel(t) a közszolgálatiság követelményének? A közösség érdekeit szolgálta és szolgálja?

Erdélyben Tarr azt mondta, nem kizárólag egyetlen politikai szervezeten keresztül akarnak kapcsolatot tartani a határon túli magyarokkal. Megítélése szerint ez itthon mennyire fogja átrendezni a politikai viszonyokat, a VMSZ gyengülni fog-e anyagilag, politikailag?

4. Madarász Áron egyike volt azon VMSZes képviselőknek, akik egyperces tiszteletadásšal emlékeztek Ratko mladić háborús bűnösre. Az újvidéki képviselő neve ott szerepel a 250 névből álló köztársasági listán. Milyen üzenetet közvetít ezzel a párt a polgárok felé?

5. Továbbra is azt gondolja e hogy 113 év után megújul a szabadkai városháza?

6. Áprilisban azt mondta, hogy elkészült a II. Gazdaságfejlesztési Stratégia, amit hamarosan át is ad Magyarország miniszterelnökének. Hogy halad a stratégia átadása, mit szólt hozzá Magyar Péter?

7. Miért van ekkora csönd a palicsi magyarok elleni erőszakos cselekedet körül? Mint a VMSZ elnöke, nem tartja fontosnak, hogy kiemelt helyen kezelje a párt ezt az esetet?
8. A VMSZ több mint 170 ellenőre felügyeli majd a választásokat Vranjéban, ahol mindössze hét magyar él. Hogyan sikerült a VMSZ-nek ilyen nagyszámú választási ellenőrt találnia Vranjéban, hogy ehhez segítséget kapott-e más olyan pártoktól, amelyeknek helyi szervezeteik és tagjaik vannak a városban.
9. Miért éppen Pozsár Csabát helyezte a VMSZ az Október 10. Általános Iskola élére? Milyen szakmai érdemek indokolják a kinevezését, és milyen szerepet játszott ebben a politikai lojalitás? Ki vállalja a felelősséget az igazgató munkájával kapcsolatos folyamatos szülői panaszokért, a pedagógusokkal, szülőkkel és diákokkal való kommunikáció hiányáért? A kinevezés előtt megvizsgálták-e Pozsár Csaba kúlai igazgató múltját, különös tekintettel a sajtóban a dokumentált súlyos iskolai botrányokra? Hány panaszra van szükség ahhoz, hogy az illetékes intézmények foglalkozzanak az igazgató alkalmasságával? A VMSZ számára a gyermekeink jövője fontosabb vagy a politikai pozíciók megtartása?
10. Az írásos megkeresésekre miért nem válaszol, amennyiben az újságírók írásban kérik, hogy reagáljon egy-egy ügy kapcsán vagy egy-egy kérdésre?
11. Az elmúlt két évben a Szerb Haladó Párt vezette hatalomhoz és Aleksandar Vučićhoz számos olyan döntés, intézkedés és vitatott ügy kötődött, amely súlyos erkölcsi és jogállamisági kérdéseket vet fel.Ilyen például:
    • Az egyetemista lány állkapcsának eltörésével vádolt SNS-aktivisták kegyelemben részesítése.
    • Az egyetemistát autóval elütő nő kegyelmének kezdeményezése.
    • A kegyelmi döntések indoklásának visszatartása.
    • A vasúti közlekedés leállítása két nagy belgrádi egyetemista tüntetés előtt.
    • A tiltakozó egyetemistákkal és polgárokkal szembeni rendőri erőszak, valamint a túlkapások kivizsgálásának hiányosságai.
    • A március 15-i tüntetésen feltételezett hangfegyverhasználat tisztázatlansága.
    • Az újvidéki vasútállomási tragédia felelőseinek elhúzódó felelősségre vonása.
    • A vasúti beruházások körüli korrupciógyanú és a közpénzek felhasználásának átláthatatlansága.
    • Újságírók és civil aktivisták állami szervekhez köthető megfigyelése.
    • A civil szervezetek elleni hatósági fellépések.
    • Az újságírók, egyetemisták és aktivisták elleni lejárató kampányok, fenyegetések és támadások.
    • A külföldön élő szerb állampolgárok szavazati jogának gyakorlását nehezítő intézkedések.
    • Az állami intézmények pártpolitikai célú felhasználásával kapcsolatos visszaélések.
    • A választók megfélemlítésével és a választási feltételekkel kapcsolatos kifogások.
    • A belgrádi Vezérkar épületének műemléki státusza körüli visszaélésgyanú.

    Mindezek ismeretében továbbra is elégedett a VMSZ a Szerb Haladó Párttal való együttműködéssel? Hol húzódik az a határ, amelyen túl a VMSZ már nem hajlandó politikai közösséget vállalni Aleksandar Vučić pártjával?

 A kérdésre adott válaszokat külön cikkekben közöljük.