az éjszakában megváltozik
a város
valami csendes borzongás
honol
felhőátvonulások mondják
mintha csak
szellemek ülnék menyegzőjük
torát
és óriássá nő a fehér hold
követ
de nem csak ez (figyelj)
szinte
hangtalanul suhan a hajnali
járat
duzzadva dagadtan fényben
gyomrában
ülnek a fájdalmuktól megviselt
árnyak