Egyéves felújítás után nyitották meg újra a budapesti Szépművészeti Múzeum Vasarely Múzeumát, az óbudai kiállítóhely ismét várja a közönséget a Victor Vasarely (1906-1997) életművét bemutató újragondolt állandó kiállítással. A felújításnak köszönhetően mostantól méltó körülmények között látogatható a magyar képzőművészet külföldön is egyik legismertebb, ikonikus alakjának művészét bemutató gyűjtemény. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a megnyitón arról beszélt, hogy Vasarely úgy építette külföldi karrierjét, hogy mindig hazatért, sosem feledte, sosem tagadta magyarságát.
A Vásárhelyi Győző néven született művész saját korát több lépéssel megelőzve vált korszakos jelentőségű zsenivé. Új korszakot hozott a művészettörténetben azzal, hogy hitet tett a magasművészet alkotásainak sokszorosítása, mindenki számára birtokolhatóvá tétele mellett.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és Pierre Vasarely, a Vasarely Foundation elnöke a Vasarely Múzeum felújított épületében, az óbudai Szentlélek téren az újranyitás napján (Bruzák Noémi felvételei / MTI)
A húsz évvel ezelőtt elhunyt művész gyakran beszélt Magyarországgal kapcsolatos elköteleződéséről, szülőhazája és a magyar nyelv iránti szeretetéről – mondta a megnyitón Pierre Vasarely, a Vasarely Foundation elnöke. Meg volt győződve arról, hogy a művészetet nem lehet csak az elitnek fenntartani. 1955-ös úgynevezett sárga kiáltványában úgy fogalmazott, hogy a jövő művészete vagy közös kincs lesz, vagy nem lesz. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója kiemelte: az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) csaknem háromszázmillió forintot fordított a leromlott állapotú, több mint kétezer négyzetméteres épület felújítására. Új szigetelést kaptak az erősen átvizesedett falak, megújult a homlokzat és a tetőszerkezet egy része. Korszerűbbé vált a világítástechnika, a műtárgyraktár és a kiállítóterek is.
A mintegy százötven műtárgyat és számos dokumentumot felvonultató újrarendezett állandó kiállítás a múzeum szándéka szerint új megvilágításba helyezi Victor Vasarely életművét. A kurátor, Imre Györgyi a megnyitót megelőző sajtóbemutatón elmondta: a tárlat részletesen foglalkozik a rövid, ám nagyhatású időszakkal, amelyet a pályakezdő művész Bortnyik Sándor műhelyében töltött el, ahol alapvetően grafikai képzést kapott. Később, az első párizsi korszakában nagyon erősen hagyatkozott az itt tanultakra, ennek megfelelően első, 1933-as kiállítási anyaga is elsősorban plakátokból, könyvborítókból és más nyomtatott papírokból állt össze.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár mondott beszédet a múzeum felújítás utáni újranyitási ünnepségén
Vasarely 1947-től az optikai vizsgálódásainak hatására fordult a geometrikus absztrakt művészet felé. Imre Györgyi szerint a véletlen formáit kereste a természetben, például a kristályszerkezetek megnyilvánulásaiban. Az 1950-es és 1960-as években jutott el a nevével fémjelzett kinetikus művészethez, jellegzetes mélyreliefjeit a gyermekkora Pécs környéki házainak kétrétegű ablakain átszűrődő fény játéka inspirálta. A kiállítás kiemelt hangsúlyt fektet Vasarely Gestalt-elmélethez kapcsolódó műveinek bemutatására, amiről a szem befolyásolhatóságáról a síkfelületen megvalósított, „lehetetlen” térbeli elemeket ábrázoló alkotásai tanúskodnak – fűzte hozzá Imre Györgyi.
Az állandó tárlat két pontján interaktív élményállomások várják a látogatókat, akik a virtuális szemüvegeket felvéve három dimenzióban szemlélhetnek meg „belülről” egy-egy Vasarely-alkotást. A kiállításon 1969 óta most első alkalommal tizenhárom sokszorosított grafika is látható abból a száztizennyolc darabos kollekcióból, amelyet Vasarely 1968-ban adományozott a Szépművészeti Múzeumnak. Az intézmény gyűjteményét Victor Vasarely 1982-ben adományozta Magyarországnak. A több mint négyszáz egyedi és sokszorosított alkotást tartalmazó, a művész egész életpályájáról áttekintést nyújtó kollekciót bemutató múzeum 1987-ben nyílt meg az óbudai Zichy-kastély épületében.
