Ezzel a lépéssel a szerb kiskereskedelmi piac egyik legnagyobb átrendeződése kezdődhet meg, az Alta Retail nevű vállalat ugyanis öt, eddig a Fortenova csoport tulajdonában lévő szerbiai céget vásárolna fel, köztük az Idea marketeket, amelyek az Idea, a Roda és a Merkator márkákat foglalják magukba. A hálózat több mint 80 településen van jelen, mintegy 300 IDEA üzlettel, 33 Roda áruházzal és két Merkator hipermarkettel, valamint több mint 8000 alkalmazottal.
Bár az üzlet gazdasági szempontból logikus lépésnek tűnhet – különösen egy olyan időszakban, amikor az árréskorlátozások miatt a kiskereskedelmi láncok profitja csökkent, és az Idea veszteségei jelentősen nőttek –, a háttérben politikai szempontok lehetősége is felmerül.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A Forbes Srbija újságírója az N1-nek nyilaztkozva rámutatott, nem érte váratlanul a piacot a tranzakció híre, mivel korábban már politikai szinten is utaltak arra, hogy egyes külföldi tulajdonban lévő vállalatok visszakerülhetnek szerb kézbe. A kérdés inkább az, hogy milyen motivációk vezérlik Davor Macurát: pusztán üzleti racionalitás, vagy stratégiai, akár politikai együttműködés is szerepet játszik. A kiskereskedelem különösen érzékeny terület, hiszen az élelmiszerárak alakulása közvetlenül érinti a lakosságot, és így politikai jelentőséggel is bír.
Arra a kérdésre, hogy az adásvétel miként hat majd a kiskereskedelmi piacra, azt válaszolta, hogy még túl korai megmondani, befolyásolja-e az árak mérséklődését, és ha igen, milyen mértékben. Emlékeztetett arra is, hogy a Versenyvédelmi Bizottság öt olyan kiskereskedelmi láncot jelölt meg, amelyek esetében felmerült a gyanú, hogy egyeztették áraikat, és most ezek közül az egyik tulajdonosa egy, a hatalomhoz közel álló üzletember lesz.
„Arra számíthatunk, hogy ezeket a megállapodásokat felszámolják, ami hatással lehet a kiskereskedelmi piacra a jövőbeli árak alakulása szempontjából. Az elmúlt hónapokban egyértelműen feszültség tapasztalható az állam és a belga Delez között, amely itt a legnagyobb kiskereskedelmi lánc” – mondta Đaković.
Hozzátette, hogy Jorgovanka Tabaković azzal vádolta meg a Delezt, hogy adófizetés nélkül vitt ki pénzt az országból, miközben a vállalat választottbírósági eljárást indított Szerbia ellen, mivel álláspontja szerint az árréskorlátozás negatívan érintette bevételeit és profitját. A cég azt is állítja, hogy emiatt módosítania kellett 2026-os beruházási terveit, egyes üzleteket bezárt, és létszámleépítést hajtott végre.
Davor Macura egyébként egy pénzváltóval kezdte közel húsz éve a karrierjét, akinek üzleti birodalma azóta látványos növekedésen ment keresztül. 2008-ban alapította első vállalkozását, egy egyszerű pénzváltót, amely hosszú ideig alig keltett figyelmet. Az áttörés 2016 körül következett be, amikor cége fizetési intézménnyé vált, lehetővé téve például a számlabefizetéseket is. Ezt követően gyors terjeszkedés indult: állami részvények felvásárlásával megszerezte a Jubmes bankot, majd létrehozta az Alta Bankát. Üzleti érdekeltségei később kiterjedtek az ingatlanfejlesztésre, a szállodaiparra, sőt más piacokra is. Az egykor ismeretlen vállalkozó rövid idő alatt a szerb gazdasági elit egyik meghatározó szereplőjévé vált, akit gyakran a hatalomhoz, pontosabban a Szerb Haladó Párthoz közel álló üzletemberként emlegetnek.
A mostani felvásárlás kapcsán a Forbes újságírója arra hívta fel a figyelmet, hogy a tranzakció túlmutathat egy egyszerű üzleti döntésen. Szerinte az, hogy egy kormányközeli üzletember a második legnagyobb kiskereskedelmi lánc tulajdonosává válhat, komoly hatással lehet a piac működésére és akár az árak alakulására is. Kiemelte, hogy Szerbiában az elmúlt években magas infláció volt tapasztalható, és az állam eddig nem tudta tartósan kezelni a piaci zavarokat. Ebben a helyzetben politikailag is előnyös lehet, ha egy kulcsszereplő „megbízható partnerként” jelenik meg a szektorban. Ugyanakkor egyelőre korai megmondani, hogy a tulajdonosváltás valóban hozzájárul-e az árak stabilizálásához, vagy inkább újabb kérdéseket vet fel a verseny és a piaci egyensúly szempontjából.
Fotó: Nova ekonomija
