Kaán Károly erdőmérnök születésének százötvenedik évfordulójára a múlt hónap elején szobrot kapott Budapesten, a Földművelésügyi Minisztérium árkádsorában. „Egy példaképnek állítunk szobrot, egy olyan embernek, akinek egyenes jelleme, elszánt munkája, alkotó szelleme, erős egyénisége ma is iránymutatást jelent” – mondta az avatóünnepségen a Magyarország földművelésügyi minisztere, Fazekas Sándor.
Kaán Károly egyszerre volt erdőmérnök, gazdaságpolitikus, államtitkár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az Országos Erdészeti Egyesület alelnöke, majd tiszteletbeli tagja. „Ha arra a kérdésre kellene felelnem, hogy mi volt a hivatása, nem az önéletrajza szavai között találnám meg a választ, hanem azokban az értékekben, amelyeket egész életében képviselt: a becsület, a szorgalom, az elkötelezettség és a hazaszeretet” – mondta a miniszter.
Születése után százötven évvel azért is emlékezünk rá büszkén – fogalmazott a miniszter –, mert példaértékű gondolatait, ötleteit és újításait képes volt átültetni a gyakorlatba.
Fazekas Sándor elmondta: „Precíz és alapos tudományos és történeti kutatásai tették őt az erdészettörténet egyik első magalapozójává. Kaán Károly emellett a magyar erdőgazdálkodás reformere volt. Az első világháború után tragikusnak tűnt Magyarország helyzete, nemcsak gazdasági és társadalmi értelemben, hanem a környezet-, természetvédelem és erdőgazdálkodás szempontjából is. A trianoni békeszerződéssel erdeink nyolcvannégy százalékát veszítettük el. Kaán Károly nem tétlenkedett: miután az elsők közt tiltakozott az igazságtalan diktátum ellen, sokat fáradozott az új erdészeti politika megvalósításán, az ezt megalapozó erdészeti törvények és utasítások kidolgozásán. Legfontosabb eredménye, hogy 1919-ben meghirdette az Alföldfásítási programját.”
Az ünnepség végén Fazekas Sándor miniszter, Kiss László, az Országos Erdészeti Egyesület alelnöke, és Farkas Dániellel, a Kaán-család képviselője leleplezte Kaán Károly mellszobrát.