Az éjjel Rólad álmodtam.
Különös helyeken jártunk,
s üldöztek is bennünket,
nem tudom, kik és miért…
Rosszarcú emberek koszorúja
vett körül, s talán áldozati táncot
is jártak…
Nem emlékszem a részletekre,
de felébredvén azonnal
hívni akartalak, hogy jól vagy-e,
mert álmomban mindketten
meghaltunk, s mégis…
A valóság más utakat
jelölt ki számunkra,
hiszen a sors kegyetlen
lehelete folytán csak én maradtam itt
egy telefonnal a kezemben,
s a számod, a hívott: „átmenetileg
ki van kapcsolva a forgalomból”,
ahogyan én is ebből az életből
Nélküled.
Debrecen, 2017. január 8.
