A következő parlamenti választás elsődlegesen nem arról szól, hogy melyik pártra, hanem hogy milyen jövőre szavaznak a választók – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök csütörtökön, Budapesten, a Magyar Diaszpóra Tanács VII. plenáris ülésén.

Idén a Diaszpóra Tanács plenáris ülésén összesen 93 magyar szervezet vezetője vesz részt. Új tagként érkeznek Dánia, Írország és Spanyolország magyar szervezeteinek képviselői, valamint négy új egyházi szervezet is csatlakozik a csoporthoz, amely nem a Magyarországgal szomszédos államok magyar nemzetiségű polgárainak képviselőit, hanem a Nyugat-Európában, illetve más földrészeken élő magyarokat fogja össze.

A Magyar Diaszpóra Tanács évente tart plenáris ülést, ahol hagyományosan a magyar kormányfő is beszédet mond.  Orbán Viktor idei felszólalása elsősorban az aktuálpolitikai kérdéseket ölelte fel.

A jövő évi magyarországi parlamenti választások kapcsán a miniszterelnök azt mondta: nem az a kérdés, hogy melyik pártra, hanem az, hogy milyen jövőre szavaznak a polgárok. „Meg akarjuk-e védeni mindazt, amit elértünk, Magyarországot továbbra is nem bevándorló országként akarjuk-e látni, vagy pedig beadjuk a derekunkat, elfogadjuk azt, amit diktálnak, szabad nemzetből ismét alávetett nemzetté válunk, és elfogadjuk, hogy bennünket mások (…) olyan bevándorlóországgá fognak átalakítani, amely a nemzeti kultúrájára és a keresztény hagyományaira nem épít” – mondta  Orbán, aki szerint a jövő évi választásnak van egy, a pártokon messze túlmutató dimenziója és történelmi távlata is.
A bevándorlásról úgy fogalmazott: az „európai egyesült államokat” létrehozni szándékozó erők akadálynak tekintik a nemzeteket és a keresztény tradíciót, ezért szándékosan szállítják Európába az idegen kultúrákból érkező, „sok esetben sajnálatra joggal igényt tartó tömegeket”. Megjegyezte, Európán kívül egyetlen más ország sem szállítja be magához milliószám a migránsokat.
Szavai szerint Európa ma két részből áll: a „bevándorlóországokból” és azok, amelyek nem azok, és nem is akarnak azzá válni. Az EU jövője pedig e két csoport együttélésének feltételrendszerétől függ – fűzte hozzá, kijelentve: a magyarok nem akarják, hogy országuk bevándorlóországgá váljon.
A határvédelemről hangsúlyozta: amikor Magyarország védi határait és ragaszkodik szuverenitásához, akkor Európát és a nyugati kultúrát is védi.
Arról is szólt, hogy az elismerés és a tisztelet jelének tartja az országgal szembeni nemzetközi támadásokat, kritikákat, mert „csak azokat támadják, akik valami olyasmit képviselnek, ami észrevehető, amihez érdemes viszonyulni: így a magyar gazdasági modell és bevándorláspolitika bírálata azt mutatja, hogy valami olyasmit képviselünk, amit minimum vita tárgyává érdemes tennünk”.
A magyar gazdaságot a miniszterelnök úgy értékelte: az ország a saját lábára állt, rendbe tette pénzügyeit, nem szorul más pénzére.
Kijelentette: kormánya családbarát, a családokat támogató politikát folytat, ami nemzeti létkérdés is.
Arról is beszélt: Magyarország arra törekszik, hogy jó anyaország legyen, vagyis minden magyar otthona lehessen. Úgy fogalmazott: a diaszpórában élő magyarság a nemzeti büszkeségnek egyszerre forrása és erőtartaléka is, egyúttal megköszönte nekik az elmúlt években mutatott támogatást, azt, hogy a világ számos pontján segítik építeni a magyar közösségeket.
Azt ígérte, bővíteni fogják a Kőrösi Csoma Sándor- és a Mikes Kelemen-programot, valamint a Rákóczi Szövetség diaszpóra- és szórványprogramját.
Azt is mondta: dolgoznak egy Kárpát-medencei oktatási hálózat kiépítésén, a cél, hogy a bölcsődéktől az egyetemig anyanyelvükön tanulhassanak a magyarok, tudatja az MTI.
Borítókép: MTI