anyád nyomorát nyakamba varrta
csillogó szemeit sárga ingért adta
ringó csecseit szakállas leszopta
gyenge karjait országúton hagyta
havi vérét tegnap néger szőre itta
tarka szőttesinket mind összetopogta
esti meséidet kocsmákba hurcolta
éjféli álmodat árnyak elé szórta
testvérkéd temetik szőrös kurafiak
temető kapuján átkozom azokat
Újvidék, 1968. szeptember 15.
