Gondoltál-e ezzel a kiűzetéskor
karddal és nappal fejed felett
mikor befogva még meztelen szemed
derékban meghajolva a bűnre támaszkodtál.
Vagy még előbb hullottak-e szirmok
dolguk végeztével avarba dőltek-e fák
míg hatalmas vadak árnyai csillapodón
s lantok dala cikázott beléd talán.
Többé már nem cserélsz szobát
az ablakokra feszített lányokra
nincs éjed benne mint fények hogy részt vegyenek
többé már nem cserélsz szobát
S ím úszó rönkké lényegülve
emlékként mohos kebledre szenderülve
mély gyökerű virág kinyílik arcod
s nincs rovar táj lég madár rászállóban már.
Az szó-ág vagy kar-emlék varos válladon
az tél szín zen-e ó a nyakadon
bordáid közén örökcsend vagy lánytest hever
feléd vagy tőled kúsznak a gyökerek?
1962. október 18.
