Az európai uniós tagság elnyerése érdekében Szerbiának és Koszovónak rendeznie kell kapcsolatait, de mindenki csak arról beszél, hogy ez a lépés mennyire fontos az európai integráció szempontjából, elfeledve, hogy ez valójában az itt élők érdekeit szolgálja a leginkább – hangsúlyozta Aleksandar Vučić elnök hétfőn Belgrádban azon a sajtótájékoztatón, amelyet Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott.
Vučić emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság 2025-öt jelölte meg Szerbia csatlakozási dátumaként, de hozzátette: semmi sem garantálja, hogy ekkor valóban teljes jogú tagja lesz az uniónak országunk, ugyanis ez csak egy elérhető céldátum. Ez lehetséges időpont, de voltaképpen nem a cél a fontos, hanem az a folyamat, amely jobb életkörülményeket teremt a Szerbiában élőknek, hiszen a szükséges reformok az itt élők érdekeit szolgálják – magyarázta a szerb államfő.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy mindig is az volt a véleménye: a Nyugat-Balkán nélkül nem lehet teljes az Európai Unió.
A bővítési stratégiában, amelyet február 6-án fogadott el az Európai Bizottság, azokat a lépéseket fogalmazták meg, amelyeket a csatlakozásra vágyó országoknak meg kell tenniük. „Minden országgal külön-külön kívánunk beszélni, és úgy akarjuk értékelni azokat a lépéseket, amelyeket már megtettek” – tette hozzá Jean-Claude Juncker. Felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbia az egyik olyan ország, amely a leghosszabb utat tette meg a teljes jogú tagság elérése érdekében. „A csatlakozás dátuma nem tőlünk, hanem főként Szerbiától függ” – húzta alá. A céldátumról szólva leszögezte: a 2025-ös csatlakozás „nem ígéret, hanem bátorítás”, hogy ha az ország minden erőfeszítéssel a reformokon dolgozik, akkor addigra lehet valóság a csatlakozási vágyból.
Juncker optimista Szerbiát illetően, viszont meggyőződése, hogy az EU nem fogadhat be olyan országokat a tagjai közé, amelyek nem rendezték egymás közötti viszonyaikat. „Fontos, hogy a vitás kérdéseket a tagság előtt rendezzék, mert azt szeretnénk, ha a balkáni országoknak stabilitást hozhatnánk, és nem szeretnénk olyan gondokat bevinni az EU-ba, amelyek instabilitáshoz vezethetnének” – magyarázta. Indoklása szerint ezért kell Szerbiának egy jogilag kötelező érvényű megállapodást kötnie Koszovóval a kétoldalú kapcsolatok rendezéséről. „Nem mondjuk meg, hogy mi legyen ebben a megállapodásban, de a kapcsolatokat rendezni kell” – nyomatékosította.
Rámutatott, a legfőbb kihívás Szerbia számára – a Koszovóval fenntartott kapcsolat rendezése mellett – az igazságügy reformja és a jogállamiság megszilárdítása.
