Bogarasnak is gondolható az, aki kitalálta, bogarak és növények közösségével lehetne a szennyvizeket tisztítani. Hogy nem beszélt zöldségeket, arra bizonyíték a budapesti Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep, ahol már több mint öt éve alkalmazzák a világhírűvé vált, úgynevezett Organica élőgépes rendszert.

Az Organica élőgépes rendszer

Az élőgép tulajdonképpen több fajt tartalmazó ökoszisztéma, amely szennyvíztisztításra kifejlesztett, mesterségesen kialakított közösség. Szennyvízzel és szerves anyagokkal terhelt élővizek tisztítására is kialakítható ilyen vízi, sekélyvízi vagy szárazföldi növényállomány.

Esetünkben a szennyvíztisztításra koncentrálunk és megnézzük, mit is jelentenek a fenti sorok magyarra lefordítva. A folyamat eleje még nem különleges, a telepre beérkező szennyvizet először a nagyobb méretű darabos szennyeződésekre szűrik (kövek, műanyag, fémtárgyak), majd a dobrácsok a kisebb szennyeződéseket is eltávolítják. Gondatlanok és felelőtlenek vagyunk mi emberek, viccesnek tűnik, de szomorú a tény, valószínűtlen mennyiségű mobiltelefont dobálunk a csatornába, de műfogsortól kezdve dísztárgyakig sok furcsaságot kihalásztak már a telepen. A nedves törlőkendők ugyancsak nem lebomló anyagból készülnek és hihetetlen energiát emészt fel eltávolításuk a rendszerből.

A zsír-, olajszennyeződést levegő befúvásával terelik a felszínre, innen kerül eltávolításra. Az ülepítő medencéknél megmaradt szerves anyagokat nyersiszapként felhasználják bioenergia termelésre.

Szennyvízből – banánfa

És innen jön az izgalmas rész: fognak egy halom növényt, de nem földbe, hanem egy rácsos felületre „ültetik” őket, a rács alatt folyamatosan áramlik a szennyvíz, a növények gyökere belelóg a vízbe, akár 1,5 méter mélyre is. A növények találnak maguknak minden éltető érdekességet a vízben, tisztítva azt, miközben boldogan virulnak egymás társaságában. A szennyvíz ellátja a növényeket tápanyaggal, közben megtisztulva halad tovább a rácsok alatt. Így mindenki jól jár. Az egész fölé pedig építenek egy üvegházat. A Dél-pestinél többet is.

A bevezetőben említett bogarak itt lépnek színre, ugyanis a növényeket egyáltalán nem permetezik. Helyette különféle rovarok végzik a növényvédelmet. Betelepített fürkészdarazsak, poloskák és katicabogarak irtják a levéltetűket, pajzstetűket, atkákat. Az sem jó, ha például a katicák nagy boldogságukban túlzottan elszaporodnak, ilyen esetben lepkéket uszítanak rájuk, hogy kordában tartsák az állományt. Algák, kagylók és csigák is be vannak fogva az eredmény érdekében, a szagtalan működésről pedig biofilterek gondoskodnak.

Mindez rendkívül alacsony költséggel működik, szagtalan, zajtalan, környezetbarát és még arra is jó, hogy energiát termeljen.

Az üvegházak után a víz utóülepítőkbe kerül, a megtisztított vizet korábban a Dunába való visszaengedés előtt klórral fertőtlenítették, ezt mára UV berendezések helyettesítik jóval környezetkímélőbb módon.

A víztelenített szennyvíziszapból biogázt állítanak elő. Ezzel sikerült elérni, hogy a telep nemhogy energiát használ fel, hanem energiát termel; a felesleget betáplálja az országos hálózatba.

Nos, röviden összefoglalva erről szól az a világhírű technológia, amit talán nem meglepő módon egy magyar mérnök talált fel, akinek egészen Amerikáig kellett mennie, hogy vigye is valamire. Az 1990-es évekre ez sikerült is és azóta a világon több helyen létesült ilyen szennyvíztisztító, Kínától Franciaországig. A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep máig a legnagyobb a világon és rendszeres tanulmányutak helyszíne.

Galériánk díjnyertes fotósorozatát a szerző készítette.