A nem végleges eredmények alapján úgy tűnik, hogy megismétlődik 2014. A Fidesz – a leadott szavazatok felénél kevesebb vokssal – éppen, hogy csak kétharmados többséget szerez az Országgyűlésben: 133 mandátumot a 199-ből, amivel kénye-kedve szerint alakíthatja át a magyar politikai rendszert és tovább gazdagíthatja saját csatlós oligarchiáját, elsősorban az Európai Uniótól érkező felzárkóztatási eszközökből.

Tökéletesen bejött tehát az a nemzetpolitikai stratégia, hogy meg kell adni a szavazati jogot azoknak is, akik nem élnek, soha nem is éltek Magyarországon, sőt jelentősen könnyített szavazási lehetőséghez kell juttatni őket a magyarországi lakcímmel rendelkező, de más uniós tagállamokban dolgozó állampolgárokkal szemben. A „határon túliak” ugyanis levélben szavazhatnak, sőt a Fidesz helyi pártfiókjainak aktivistái gyűjthetik be a szavazataikat – akár belesegítve a kitöltésbe – magánházaknál vagy éppen a piacon, míg az „uniós külföldön” dolgozó magyaroknak országonként egy-két helyre, sokszor száz vagy akár ezernél is több kilométert megtéve kell az állami külképviseletekhez járulniuk, hogy szavazhassanak.

Noha a 2004-es referendum előtt Orbán Viktor elutasította a „kétféle” állampolgárságot, 2010-ben kormányra kerülve megvalósította azt, és az ügyes köpönyegfordítás azóta is rendre meghozza gyümölcsét.

„A nemzet hűségéről tett tanúságot a külhoni magyarság” – magyarázta Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes, aki sajtótájékoztatóján köszönte meg a „sok imádságot, amit felekezeti hovatartozástól függetlenül elmondtak a választók”, majd megjegyezte, a külhoniak sokkal többen szavaztak, mint négy évvel ezelőtt, éltek állampolgári szavazati jogukkal és „hitet tettek amellett, hogy egy nemzethez tartozunk”.

Megszületett az első nemzetiségi mandátum is vasárnap: Ritter Imre a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata által jutott be a Parlamentbe, korlátozott részvételi joggal. Minden magyarországi nemzetiség érdekét szeretné képviselni és megjegyezte, ezzel az eredménnyel történelmet írtak, hiszen 1933 óta nem volt a magyarországi németeknek képviseletük az országgyűlésben.

A nemzetiségi lista felállítása még egy kettőséget jelent a magyar választójogban: aki ugyanis úgy dönt, hogy nemzetiségiként óhajt szavazni, az nem szavazhat a pártlistára.

Végleges, hivatalos eredmény szombaton várható majd.