Vojislav Šešelj, a Szerb Radikális Párt vezetője szerdán a belgrádi képviselőházban szidalmazta az éppen ott tartózkodó horvát parlamenti küldöttséget, majd megtaposta a horvát zászlót. A csetnikvezér tette miatt megszakította kétnaposra tervezett szerbiai látogatását Gordan Jandroković horvát házelnök – jelentette az N1 televízió.
Jandroković szerdán kezdte meg a kétnaposra tervezett látogatást, és először Maja Gojkovićtyal, a szerb parlament elnökével találkozott, későbbre tervezett megbeszéléseit azonban lemondta, miután telefonon konzultált Andrej Plenković horvát kormányfővel. Az N1-nek Sunčana Glavak horvát kormányszóvivő azt mondta: Zágráb a legerélyesebben elítéli Vojislav Šešelj „civilizálatlan és elfogadhatatlan” tettét, a horvát zászló megtaposását, valamint azt, hogy tiszteletlenül bánt a horvát nemzeti jelképekkel, sértegette a horvát küldöttséget és Horvátország második közjogi méltóságát.
Ana Brnabić szerb kormányfő Twitter üzenetben ítélte el Šešelj viselkedését. Az incidens kapcsán a miniszterelnök azt írta: „Horvátország, vagy bármelyik ország zászlajának, vagy más szimbólumainak megrongálása, és a hazánkba látogató küldöttség tagjainak sértegetése olyan fajta viselkedés, amely nem tükrözi sem a szerb kormány, sem pedig a szerb nép értékrendjét”
A szerb házelnök közleményben ítélte el Šešeljnek, a Szerb Radikális Párt (SRS) parlamenti képviselőjének a tettét, hangsúlyozva, hogy Šešelj „brutális próbálkozásával a szerbiai képviselőház méltóságát akarta veszélybe sodorni”. Véleménye szerint az a tiszteletlenség, amellyel Vojislav Šešelj a horvát állami szimbólumokkal, valamint a zágrábi szábor delegációjával bánt, „elfogadhatatlan és sértő a hagyományosan vendégszerető szerb népre nézve is”.
Gordan Jandroković és Maja Gojković délelőtti találkozóján éppen a két ország kapcsolatának, valamint a Horvátországban élő szerb kisebbség és a Szerbiában élő horvát kisebbség helyzetének javításáról esett szó. Elhangzott, hogy vannak ugyan még nyitott kérdések Belgrád és Zágráb között, ám ezeket csak nyílt párbeszéden keresztül lehet megoldani. Mindkét fél történelminek nevezte a látogatást, hiszen az 1991-1995-ös délszláv háborúk befejezése óta Jandroković az első horvát házelnök, aki hivatalos látogatásra érkezett Szerbiába.
A horvát parlament elnöke találkozott volna Jadranka Joksimović uniós ügyekért felelős szerb miniszterrel, valamint megnyitotta volna a horvát gazdasági kamara belgrádi kirendeltségét is.
Az incidens miatt Mira Nikolićot, Szerbia zágrábi nagykövetét bekérették a horvát külügyminisztériumba, hogy tiltakozó levelet adjanak át neki, de a nagykövet azt nem volt hajlandó személyesen átvenni, ezért a levelet a minisztérium eljuttatta a szerb nagykövetségre. A minisztériumban közölték, hogy a nagykövetnél a lehető legerélyesebben tiltakoznak, Szerbia vezetőitől pedig azt követelik, hogy az eset kapcsán sürgős lépéseket tegyenek meg, és zéró toleranciát tanúsítsanak ilyen incidensek esetén.
Mint ismeretes, az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa egy hete emberiesség elleni bűncselekmények miatt tíz év börtönre ítélte Vojislav Šešeljt. Az ítélet értelmében azonban a politikus szabadlábon maradhat, miután több mint 11 évet már letöltött korábban a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék börtönében.
Šešeljt bűnösnek találták egyebek mellett a szerbiai horvát népcsoport tagjainak „deportálására és üldöztetésére való felbujtás” miatt, a radikális politikus állítása szerint azonban nem támadták meg a Belgrádtól 60 kilométerre fekvő Herkóca (Hrtkovci) horvát lakosságát. Mindazonáltal nem határolódott el saját, 26 évvel ezelőtti beszédétől, amelyben leszögezte: „A horvátoknak nincs helyük Herkócán”. Most azt állítja, beszéde ellenére egyetlen horvátot sem üldöztek el sem onnan, sem más szerbiai városból anélkül, hogy az ne cserélte volna el vagyonát egy Horvátországból elűzött szerbével, és Šešelj állítása szerint az ingatlancserére sem kényszerített senkit, noha amellett kardoskodott.
Igazát és ártatlanságát bizonyítandó az SRS május 6-ra nagygyűlést szervezett Herkócára, ahol Vojislav Šešelj mond beszédet az elmúlt évtizedekről, illetve jelenlegi politikai szerepvállalásáról.
A radikálisok megfenyegették és sértegették az egyik képviselőnőt
Aleksandra Jerkov, a Demokrata Párt képviselője a parlament ülésén képviselői kérdést tett fel, melyben sürgette, hogy a képviselőház elnöke reagáljon arra, hogy Vojislav Šešelj megfenyegette Tomislav Žigmanovot, a vajdasági horvát kisebbség képviselőjét és Nenad Čanakot, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga vezetőjét.
A MICT ítélete után több jogász, illetve több parlamenti párt is arra szólította fel Vojislav Šešeljt, hogy mondjon le parlamenti mandátumáról, a szerbiai törvények szerint ugyanis nem lehet parlamenti képviselő, akit bármely bíróság hat hónapnál hosszabb, letöltendő börtönbüntetésre ítélt. A SRS elnöke viszont bejelentette, esze ágában sincs lemondani, és ha bárki is háborús bűnösnek meri nevezni, annak „betöri az orrát”. A belgrádi képviselőház illetékes bizottsága egyelőre nem tűzte napirendre a képviselő mandátuma visszavonásának kérdését.