Amint arról pénteken a Szabad Magyar Szó is beszámolt, a kormányzati nyomás miatt szóba került, hogy a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítvány irodája elhagyja Budapestet, és Berlinbe költözik.

„A kollégáink ellenségnek lettek kikiáltva, fenyegető a légkör” – címmel közölt interjút a 444.hu, melyben Csontos Csabát, a szervezet szóvivőjét arról kérdezték, miért merült fel a költözés, és mi lesz azokkal a magyar szervezetekkel, akiket eddig támogattak. Az alábbiakban ebből adunk közre egy részletet:

Az alapítványuk még a Kádár-rendszer alatt, 1984-ben nyitotta meg az irodáját Magyarországon, most pedig arról szólnak a hírek, hogy bezárják, és Berlinbe költöznek. Ezek szerint az akkorinál is rosszabbnak látják a hazai helyzetet?

Igen, 1984-ben alapította Soros György a Magyar Tudományos Akadémiával együtt a Magyar Soros Alapítványt. Gyakorlatilag Európában ez az első adományozó tevékenysége volt Soros Györgynek. Akkor lépett be támogatóként, amikor még egy zárt társadalom létezett Magyarországon, azt viszont nagyon jól látta és érzékelte, hogy az a zárt társadalom kezd kinyílni. Minden egyes olyan jellegzetessége megvolt, amivel egy szovjet típusú diktatúra vagy féldiktatúra működött, de ezen túl ez folyamatosan puhult a 80-as években. Soros György egy olyan pillanatban érkezett és igyekezett segítséget nyújtani, amikor valamilyen fogadókészség már volt. Ha most ezzel összehasonlítjuk, azt látjuk, hogy a fogadókészség eltűnik, a demokratikus értékek kezdenek elveszni, Magyarország távolodik a demokráciától. Például a Stop Soros-törvényjavaslat is egy ékes bizonyítéka ennek. Ebben a szűkülő térben találtuk magunkat.

Tehát látják a szűkülő teret, megvan a harmadik kétharmad, várhatóan még nagyobb lesz a nyomás a civileken. Ebben a helyzetben mennyire felelős döntés, hogy egyből az merül fel, hogy elköltöznek, minthogy inkább jobban beleállnának?

A Nyílt Társadalom Alapítványoknak azon kell gondolkodnia, hogyan tudja biztosítani az itt dolgozó 170 embernek a személyes biztonságát, garantálni, hogy nem éri őket bántódás egy olyan időszakban, amikor egy nyílt gyűlöletkampány folyik az alapítónk ellen és nyílt gyűlöletkampány folyik az általunk képviselt értékek, a szabadság és az emberi jogok ellen. Az itt dolgozó emberek gyakorlatilag másfél-két éve nyomás alatt élnek, azt élik meg, hogy ők ellenségek lettek. A magyar kollégák, akik igazán jó hazafiak, magyarként is Magyarország ellenségeinek lettek kikiáltva. Ez egy fenyegető légkör, ebben élni senkinek nem jó. Tehát ezt is figyelembe kellett venni.

Ezen kívül vannak olyan munkatársaink, akik nem magyarok, és esetleg nem térhetnének vissza a hazájukba, ha bármi történne az alapítvánnyal, illetve az irodával. Ahogy a kormány mond is ilyet, hogy be kell zárni őket, ki kell tiltani. Tehát, ha ilyen törvényi korlátozásra kerülne sor, akkor nekünk azt is biztosítani kell, hogy azoknak az embereknek ne kelljen visszamenni abba az országba, ahol már érte őket atrocitás, esetleg végignéztek pogromokat, vagy pedig vegzálta őket a rendőrség.

Nagyon fontos, hogy ez egy globális térben dolgozó iroda, amelyik globális, régiós programokat hajt végre. A programoknak nagy része, amit innen koordinálnak, nem is Magyarországon zajlik. A célunk ennek a rendszernek a fennmaradása, hogy a programok működni tudjanak, és a támogatások olyan emberekhez jussanak el, akik valóban rászorulnak, valóban kiszolgáltatottak és jogvédelemre szorulnak, akikért a civil szervezetek az adott országban harcolnak, és ők el tudják végezni ezt a munkát. Ez azért fontos, mert ha egy törvénnyel a magyar állam korlátozná, esetleg lehetetlenné tenné az iroda működését, akkor végig kell gondolnunk, hogy ennek a működését hogyan tudjuk folyamatossá tenni és biztosítani.

Mi lesz a magyar programokkal?

Ami a magyarországi civil szférára vonatkozik, arra nagyon egyszerű a válaszom: a magyar szférát fenyegeti a Stop Soros-törvény, mert a jogalkotó tulajdonképpen a belügyminiszter diszkrecionális jogkörébe adná azt, hogy döntsön, melyik civil szervezetek működhetnek a továbbiakban, melyek nem. Azt is lehetővé tenné a törvény, hogy adott esetben döntsön az adószám vagy a közhasznúság megvonásáról. Így bezárhatná őket, vagy lehetetlenné tehetné a működésüket. Ez nyilvánvalóan továbbra is fennáll. Önmagában ennek a törvénynek az elfogadását, nem tudjuk kivédeni, nem tudunk vele mit kezdeni. Nem a politikai szférában mozgunk, nem tudunk ez ellen politikai szinten mit tenni. Mi azt a következtetést vontuk le ebből az egészből, hogy amit csináltunk 30 évig, folytatni fogjuk. Tehát az alapítónk és az alapítványunk megtartja elkötelezettségét Magyarország iránt, ezután is támogatni fogja a magyar civil szervezeteket, ha kell, akkor akár még erőteljesebben is. De a biztonságot figyelembe véve meg kell fontolni, hogyan tudjuk folytatni a törvény elfogadása után.

Egy másik országból a kapcsolattartás az itteni civil szervezetekkel nem lesz nehezebb, döcögősebb? Nem kell ettől tartaniuk azoknak, akik most arra várnak, hogy hamarosan újraindul ellenük a kormányzati össztűz?

Egyrészt mi nem tudunk egy olyan védőernyőt nyújtani eléjük, ami megvédené őket a kormányzati össztűztől. Magunk elé sem tudunk egy olyan védőernyőt, ami az össztüzet vissza tudná verni. Egyszerűen ez van. Ebben a légkörben élünk. Ezért mondom azt, hogy távolodunk a demokráciától, és szűkítik a civil társadalom lehetőségeit.

Ami Berlint illeti, Berlin egy szimbolikus hely, szimbolizálja mindazt, amit ma Európában a szabadság, a sokszínűség és a befogadás jelent. Ezért ez nyilván egy lehetőségként merül fel. Mivel ez itt egy globális iroda, például a roma kezdeményezés irodája innen rengeteg balkáni országban segít roma programokat futtató és azokban dolgozó civil szervezeteknek, roma közösségeknek és roma vezetőknek. Ahogy látom, ezek a programok ilyen távolságból is működnek, hiszen a szakértőink, akik itt dolgoznak a programokon, azoknak van helyi tapasztalata, és mivel a magyar munkatársak a külföldről ugyanúgy rendelkeznek a magyar tapasztalatokkal és kapcsolatokkal, ez normálisan tudna működni tovább…

Az interjú teljes terjedelmében ITT olvasható.

A nyitóképen Csontos Csaba, Nyílt Társadalom Alapítvány szóvivője. Forrás: 444.hu