Az utakon közlekedő öreg autók számát illetően Szerbia éllovas Európában, s ezt a tendenciát a hatóságok szeretnék megváltoztatni. Kérdéses azonban, hogy a megfelelő módszert választották-e ehhez, állítják a szakértők azt követően, hogy a kormány úgy döntött: július 5-e után minden 15 évnél idősebb járművet hathavonta kell műszaki vizsgáztatásnak alávetni.

Az N1 feltérképezte, hogy hogyan viszonyulnak más államok az elöregedő járműpark problémájához. Hollandiában például évente két műszaki vizsgát csak azoknak a járműveknek a tulajdonosaitól követelnek meg, akiknek kocsija betöltötte a 30. életévét. Norvégiában, Olaszországban, Magyarországon, Görögországban, Németországban, Franciaországban kétévente kell műszakiztatni a négy évnél idősebb járműveket.

Milan Vujanić professzor azt mondja, hogy közlekedésbiztonsági szempontból hasznos lenne évente kétszer műszakiztatni az elöregedett autókat, de hozzáteszi, hogy ez az állapotfelmérés nem lenne szabad, hogy drága legyen, s hogy a Közlekedésbiztonsági Ügynökségnek kedvezményeket kellene, hogy biztosítson.

Az idős kocsik tulajdonosai egyetértenek abban, hogy a szerbiai autóparkot össze kellene hangolni az EU-ban meglévő tendenciákkal, de azt már nehezményezik, hogy évente kétszer mintegy hétezer dinárt kell majd kicsengetni a műszakiztatásra. Egyesek szerint ez állami rablás, mások ironikusan azt állítják, hogy mi már az EU előtt járunk, megint mások úgy látják, hogy éppen a szegényebbek járnak rosszul, de olyanok is vannak, akik abban reménykednek, hogy a regisztrációból befolyt pénzekből talán valamennyi jut az utak állapotának javítására is.

Milan Božović, a Közlekedésbiztonsági Bizottság munkatársa szerint a rossz állapotban lévő, kátyús utak, a régi, betonból készült fekvőrendőrök sokkal nagyobb veszélyforrást jelentenek, mint a korosabb járművek, ugyanis az utak állapota gyakrabban okoz balesetet, mint a járművek nem megfelelő műszaki állapota. A hivatalos statisztikai adatok szerint a járművek nem megfelelő műszaki állapota a balesetek 1-3 százalékáért tehető felelőssé – azonban azt, hogy a kátyúk, a borzalmas utak milyen mértékben okolhatóak, nincs kimutatás. „Németország szerint az utak minősége 10-12 százalékban okozza elsődlegesen a baleseteket, másodlagos okként pedig további 12 százalékban járulnak hozzá a balesetekhez. Ebből az derül ki, hogy Szerbiában jobbak az utak, mint Németországban – bár én inkább hiszem, hogy rossz a statisztikai megközelítés“ – mondta a szakértő, aki arra is figyelmeztetett: a közlekedési baleseteket követően az útkarbantartókkal szembeni bűnvádi feljelentésekről szinte nem is lehet hallani.