A tervezettnél jóval hosszabban, több mint két órán át beszélt egymással négyszemközt csak a tolmácsok jelenlétében – Vlagyimir Putyin és Donald Trump Helsinkiben az elnöki palotában, írja az Index.hu tudósítója. Az orosz és az amerikai elnök a szélesebb stábbal már ebéd közben folytatta a tárgyalást.
„Akkor, azt hiszem, kezdhetjük” – mondta Vlagyimir Putyin a két órás késéssel indult közös orosz-amerikai elnöki sajtótájékoztatón Helsinkiben. A csúszást pár perccel növelte az is, hogy egy férfit ki kellett vinni a teremből, mert úgy tűnt, meghekkeli a sajttájt egy tüntetőleg lobogtatott papírral. (Ezen a nukleáris fegyverek betiltásának követelése állt.)
A találkozó eleve majdnem egy órás késéssel indult. Donald Trump és Vlagyimir Putyin akkor röviden beszélt a sajtónak. Putyin lényegében csak köszöntötte Trumpot, ő pedig gratulált a jó futball-vb-hez. Aztán említést tett a két atomnagyhatalom megegyezésének fontosságáról, bízva abban, hogy lezárják azt az időszakot, amikor nem volt jóban Washington és Moszkva. (Méghozzá, Trump reggeli twittere szerint az Egyesült Államok hibájából, amivel válasz twitterében az orosz külügy mélyen egyetértett.)
EZ BIZTOS TÉMA VOLT
Konkrét célokat nem fogalmaztak meg a találkozó előtt, de arról is csak találgatások vannak, miről lehetett szó a megbeszélésnek azon a négyszemközti részén, ahol a két elnökön kívül csak a tolmácsok voltak jelen. Az washingtoni orosz nagykövetség megerősítette, hogy az alábbiakról volt szó:
Szíriáról: Bassar Aszad orosz katonai segítséggel maradt hatalmon az etnikai-vallási ellentétekkel külső, orosz, amerikai, iráni, török érdekekkel, és az Iszlám Állam terroristáival, valamint az ellene küzdő, de esetenként ugyanolyan vallási radikalizmust hirdető erőkkel bonyolított polgárháborúban;
Iránról, amelynek vélhetően katonai célokat is rejt atomprogramja. A kérdést korábban rendezni igyekvő Obama idején tető alá hozott nemzetközi megállapodást Trump felrúgta, de Oroszország – amely atomerőművet is épített Iránban – érdemben tud hatni Teheránra. Moszkva hivatalosan tagadja, hogy ilyen megállapodásról szó eshet. De intenzíven tárgyal az izraeli kormányfő Putyinnal, akivel Benjamin Netanjahu csak idén háromszor találkozott, legutóbb a vasárnapi vb-döntőn;
A nukleáris fegyverek leszerelésének folytatásáról: A jelenlegi, még Obama és Medvegyev alatt kötött megállapodás, a New Start 2021-ig érvényes, telefonon Trump és Putyin már beszélt az esetleges meghosszabbításról;
Észak-Koreáról: Oroszország ugyan nem elsődleges szereplője a rendezésnek, hiszen ott az Egyesült Államok és Kína van jelen, de az ENSZ-BT állandó tagjaként, Észak-Koreával határos országként, atomhatalomként mindenképp számít a véleménye. (Korábban az orosz parlament elnökhelyettese vetette fel, hogy hasznos lenne egy Kim Dzsongun-Putyin találkozó is, Trump szingapúri megbeszéléseihez hasonlóan.)
„Nyílt és mindent érintő beszélgetésen vagyunk túl” – mondta az orosz elnök, aki szerint egyetértettek abban, hogy az atomfegyverek terjedésének továbbra is gátat kell szabni. „A regionális kríziseket megvitattuk: érdekeink nem esnek mindenütt egybe, de sok a közös pont is” – mondta Putyin.
Szíriában a béke helyreállítása a közös munka példája lehetne, ebben az Egyesült Államok és Oroszország komoly szerepet vihet – mondta az elnök. Helyre kell állítani a tűzszünetet is Szíria és Izrael között, biztosítva utóbbi biztonságát – további konkrétumokat erről később Trump és Putyin kérdésre sem árult el.
Fokozatosan alakul a koreai félsziget helyzetének javítása is. Putyin szerint ebben nagy szerepet játszott, hogy Donald Trump személyesen tárgyalt Kim Dzsongunnal.
Ahogyan az előzetesen nem hivatalos források alapján sejthető volt, a kiberbűnözés elleni együttműködésről is tárgyaltak.
Ideje kulturális együttműködést is újraindítani – vélte Putyin.
„Hálás vagyok Trumpnak a találkozóért. Nem tudtunk mindent tisztázni, de fontos lépéseket tettünk.”
TRUMP ELÉGEDETT
„Nyitott produktív beszélgetésünk volt, ami nagyon jól zajlott” – vette át a szót Trump, aki ismét megdicsérte Oroszországot a jól lebonyolított futball-vb-ért.
„Az ellentétek régóta ismertek, ezeket részletesen átbeszéltük ma.” – az elnök szerint azonban világos, hogy az együttműködés lehet a gyümölcsöző, ennek történelmi bizonyítéka a II. világháborús szövetség is.
Ezután a demokratákat és a sajtót ostorozta, amiért ők csak akadályoznak, miközben Trump a kapcsolatok javításán dolgozik. „A világunk békéjéhez új utat kell nyitni.”
Értékelte Putyin közel-keleti lépéseit, elismerve, hogy a szíriai ügy nagyon komplex. Az Iszlám Állam visszaszorítását a két ország katonai akcióinak közös eredményének nevezte.
„A mai nap egy hosszabb folyamat kezdete, folyamatos párbeszédé. Barátságé, kooperációé és a békéé, azt hiszem, ezt Oroszország nevében is mondhatom” – mondta beszéde végén.
Az első kérdés a földgázról szólt:
Trump elmondta, ismert a véleménye a német gázvásárlásokról, de sok szerencsét kíván hozzá. Putyin hozzátette, hogy szó volt az Északi Áramlat 2-ről, amely miatt az amerikai elnök attól tart, hogy teljesen elmarad az Ukrajnán át haladó gáztranzit – ami milliárdos bevételt jelent Kijevnek.
„Készek vagyunk fenntartani a szerződéseket és meghosszabbítani, amint nemzetközi bíróság előtt Stockholmban tisztázzuk vitánkat az ukrán féllel” – mondta Putyin a Gazprom és a Naftohaz Ukraini kölcsönösen sokmilliárd eurós követeléseiről.
Hogy a helyzet mennyire kedvez Putyinnak, azt jelezte az újságírói kérdésre adott válasza Ukrajnáról, miszerint Trump szóba hozta a Krímet, amely szerinte nem jogszerűen került Oroszországhoz. „Mi más állásponton vagyunk” – mondta, megjegyezve, hogy a félszigeten tartott 2014-es népszavazás – amelyről korábban elismerte, hogy az orosz fél nyújtott lebonyolításához segítséget – szabályos volt.
Nem kérte ki a 12 hírszerzőt
Az újságírók szóba hozták a 2016-os választásba való orosz beavatkozás gyanúját. Trump szerint ez egyszerűen abból fakadt, hogy a demokraták nem tudtak belenyugodni a vereségbe. „A győzelem oka, hogy a kampányban jó munkát végeztünk. Briliáns volt a kampány, ezért vagyok elnök” – mondta Trump.
„Persze, nem szabad hinni senkinek” – mondta Putyin, nyilván mindenkinek megvan a saját érdeke, Trumpé amerikai az övé orosz. „De mondjanak egy dolgot, amely az összeesküvést bizonyítja.” Putyin szerint természetes, hogy az orosz társadalom Trump irányába pozitív várakozást mutatott, hiszen a kapcsolatok javítását akarta.
Igen, akartam, hogy ő nyerjen
– mondta Putyin, visszautasítva, hogy ez valamiféle tiltott beavatkozást jelentene.
Ami az orosz hírszerzőket illeti, Putyin elmondta, hogy van megállapodás a két ország között 1999 óta a bűnügyi ügyekkel kapcsolatos együttműködésről. Ez egy létező megállapodás, van is rá példa.
Én is voltam hírszerző – és tudom, hogyan állítják össze az ilyen dokumentumokat – mondta Putyin a 12 hírszerzőről. Szerinte azonban, erről a végső szót a bíróságnak kell kimondania. „Oroszország is demokratikus állam, nem tagadja meg ezt az Egyesült Államoktól sem” – mondta egy újságírónak.
A várakozásoknak megfelelően a kiberbűnözés elleni együttműködés is szóba került, Putyin rendszeres kapcsolat fenntartását javasolta az amerikai és orosz titkosszolgálat között.
Aztán arról beszélt, hogy Trumpról, amikor üzletemberként járt Moszkvában nem gyűjtött senki kompromittáló adatokat. „Nagyra becsülön Trump elnökurat, de azt sem tudtam, hogy akkor Moszkvában járt. Szentpéterváron az üzleti fórumon ötszáz amerikai üzletember volt. Gondolja, mindre embert állítottunk? Nagyobb butaságot még életemben nem hallottam, hagyják már ezt a mesét.”
Egy rövid mondat erejéig Soros György is előkerült: ”
U.S. President Donald Trump and Russian President Vladimir Putin hold a joint news conference after their meeting in Helsinki, Finland, July 16, 2018. REUTERS/Leonhard Foeger
Ő mindenbe beleavatkozik, de nem gondoljuk, hogy ez az Egyesült Államok álláspontja volna. Csupán egy magánemberé” – ezt példaként hozta fel, hogy Oroszországban is lehetnek emberek, akik a maguk véleményét képviselik, nem pedig az államét.
A LABDA MOST TRUMPHOZ KERÜLT
Külön nem tértek ki rá, de a korábban az elnök tanácsadója, Jurij Usakov azt mondta, ezen a területen lehetne elkezdeni a kapcsolatok javítását, és ehhez az orosz elnök konkrét ajánlatot kíván tenni Trumpnak. Erről a sajtótájékoztatón nem esett szó.
PUTYIN JÓL JÁRT
Maga a vizit önmagában úgy tűnik, inkább Putyinnak kedvező: a Krím annexiója miatti nemzetközi – egyébként is eléggé lyukacsos – elszigetelés végét jelentheti, bár arról nincs szó, hogy ezzel hamarosan megszűnnének az Oroszországgal szembeni, cégekre és Putyin-közeli személyekre vonatkozó nyugati szankciók, amelyekre válaszul Oroszország is kereskedelmi szankciókat vezetett be. Igaz, a legfontosabbat, a földgázt és kőolajat ez nem érinti, Trump többek között ezért is ment a múlt heti NATO-csúcson az európai tagoknak, elsősorban Németországnak: felvetve, hogy ha Moszkva valóban fenyegetés, akkor Berlin miért üzletel vele, miközben saját védelmi kiadásait alacsonyan tartja, azaz az amerikaiak pénzén védeti meg magát.
Trump szerint ezzel a vitával nem gyengíti, hanem erősíti a NATO-t, ezzel válaszolt azoknak is, akik szerint túl sok érdeket adna fel Helsinkiben Putyinnal tárgyalva.
A sajtótájékoztató végén azzal hogy a labda most Trumpnál pattog, Putyin átadott egy vb-labdát az amerikai elnöknek. Ezt – a Guardian szerint – ő továbbdobta, a first lady, Melania Trump felé.
