A polgári repülés légikatasztrófáit sorrendbe lehet állítani több szempont szerint is. Mindegyik eset tragikus, tanulságos és önmagában érdekes. Van azonban egy szempont, ami ha szóba kerül, mindenki azonnal ugyanazt válaszolja. Hol szűnt meg a szuperszonikus repülés jövője?

2000. július 25-én a párizsi Charles de Gaulle repülőtéren, a Concorde katasztrófájával.

A balesetért nem hibáztatható sem mérnökcsapat, sem pilóta, sem a repülésirányítás, még az amerikai DC 10-es pilótája sem, hogy hajtóművének egy darabját pont ott ejtette le, a Concorde előtt; azon a végzetes kora délutánon, Párizsban.

A Concorde, úgymond ott lelte halálát, ahol született: Franciaországban. A gép brit és francia összefogással épült, sőt egyformán 7-7 gépet birtokolt mindkét ország, mégis inkább franciának érezte a világ. Talán mert a legelső példány ott készült, talán mert a britek is a francia concorde szót használták, talán mert francia földről szállt fel először, talán mert francia légibemutatón láthatta először a nagyközönség, talán mert a tragédia is ott történt.

A néhai BAC és az Aérospatiale konzorciummá alakításával jött létre a „Concorde gyár” 1962-ben. Az első példány 1969-ben emelkedett a levegőbe. Az első menetrend szerinti járatok 1976-ban indultak.

A Concorde olyan rekordokat állított fel, mint a legrövidebb idő alatt megtett New York–London út, a legnagyobb utazósebesség, a legnagyobb utazómagasság, de azt a rekordját sem mostanában fogják megdönteni, amikor egy nap alatt négyszer repülte át az Atlanti-óceánt.

Kivételes gép volt tehát, kivételes tulajdonságokkal és kivételes jegyárakkal: egy retúrjegy Amerika és Európa között több mint 6000 dollárba került.

2000. július 25-én délután az Air France 4590 számú (Concorde) járata készülődött felszálláshoz a párizsi repülőtéren. Az úticél New York volt. A Concorde előtt a Continental Airlines egyik DC-10-es típusú gépe szállt fel minden gond nélkül. Senki nem vette észre, hogy a hajtóműről leszakadt egy kis lemezcsík. A Concorde erre a 43 cm hosszú, 3 cm széles lemezdarabra futott rá felszállás közben. A lemez felszakította a főfutón lévő egyik abroncsot, az szétrobbant és a szárnyba, a hajtóműbe, valamint a futóaknába csapódott. A szárnyból ömlő kerozin rövidesen meggyulladt. A pilóta pontosan érzékelte a helyzetet, de az elhatározási sebességen túl voltak, muszáj volt felszállnia. Korrigálta, amit tudott, de sajnos két perc múlva egy szállodára zuhant a gép. Az utasok és a személyzet is mind életüket vesztették, sőt a szállodában tartózkodók között is volt négy áldozat.

A baleset után megpróbálták visszahozni a Concorde-ot: fél év múlva újra repültek a kecses deltaszárnyúak, de nem élték túl a presztízsveszteséget, és végül 2003-ban szolgálaton kívül helyezték őket.

A megmaradt Concorde-ok általában brit és francia földön ácsorognak, Németországnak van egy példánya és különös módon az Egyesült Államok hármat is birtokol belőle.


NYITÓKÉPÜNKÖN: A felröppenő, kecses Concorde, teljes szépségében. Lentebb: A tragikus sorsú példány (Fotók: Wikipedia)

 

A véget hozó tragikus Concorde: Aerospatiale-BAC Concorde-101, Air_France AN0680016 (Fotó: Wikipedia)

A véget hozó tragikus Concorde: Aerospatiale-BAC
Concorde-101, Air France AN0680016 (Fotó: Wikipedia)