A nyugat-balkáni térség kivételesen fontos az EU számára, amely az utóbbi hónapokban több kötelezettségvállalást tett a legmagasabb politikai szinten, kilátásba helyezve az EU közeljövőben történő bővítését – mondta a Szófiában megrendezett balkáni konferencián Járóka Lívia, az Európai Parlament nyugat-balkáni régióért felelős alelnöke a Kossuth Rádiónak.

Az unió kötelezettségvállalásai ellenére, a tagállamok megosztottak, a nyugati országok –  szemben a kelet-európaiakkal – továbbra is akadályokat gördítenek a csatlakozás elé és ez elfogadhatatlan.

Már a konferencia első napján „robbant a bomba”, amikor a belga képviselő arról beszélt, hogy korai volt beígérni a 2025-ös uniós csatlakozást a tagállamoknak. Akik egymással nem találták meg a hangot, azok ne akarjanak csatlakozni, hanem maguk között rendezzék a viszonyokat, a lezáratlan emberi jogi fejezeteket -fogalmazott. Minden tagállam reagált erre a felvetésre pro és kontra – foglalta össze a konferencia tapasztalatait a képviselő.

Növekszik az elégedetlenség

Nagyon nagy a várakozás, de egyre inkább növekszik az elégedetlenség a balkáni országok képviselői körében – fogalmazott Járóka Lívia. A montenegrói képviselő nekem szegezte a kérdést, hogy meddig váratják őket az unió előszobájában – mondta a fideszes EP-képviselő. Úgy érzik, hogy a nyugat európai országok lekezelően beszélnek velük.

„Mi kelet európaiak nagyon támogatjuk csatlakozásukat, ebből a szempontból tűnik kettészakadtnak Európa. Nekünk nagyon is ki kell tartani” – fűzte hozzá.

A szembenállás okát firtató kérdésre úgy válaszolt, hogy a felek sokszor elbeszélnek egymás mellett. A EP-képviselő szerint a balkáni államoknak abból lehetett elege, hogy nem mondják meg nekik őszintén, hogy valójában mit várnak tőlük és újabb és újabb kifogásokkal állnak elő.

Ezek a tagállamok gazdaságilag sem teljesítenek annyira rosszul és az alapjogi kérdésekben sincsenek úgy elmaradva. Úgy vélte, hogy kommunikációt kell megerősíteni. Az Európai Bizottságnak nagy sara van, a főtárgyalásokat ők végzik. Az Európai Parlament javaslattételi lehetőségekkel élhet, módosító indítványokon keresztül próbáljuk egy-egy tagállam szakpolitikáját befolyásolni – fogalmazott.

„Azon vagyunk, hogy az óvatoskodó magatartás, hezitálás megszűnjön, az elkövetkező hetekben arra erősítünk rá a Európai Parlamentben, egy erősítsük meg a balkáni államokat a közös elhatározásban, mert nő az elégedetlenség és az emberek között ” – fogalmazott.

Kelet-európai lobbi

Arra a kérdésre, hogy mennyire erős a kelet-európai lobbi, úgy válaszolt, hogy amikor a magyar külügyminiszter megszólal ebben az ügyben támogatólag,  akkor csatlakoznak hozzá a V4-es államok is, amelyek értik a Balkán történelmét.