Egymásra szórva, mint a levelek, de olyan földön
Ahol nincs levélhullás és a fák is törpévé sorvadnak,
Kavarogva, mint a por, és ledöfve, mit porral nem lehet,
Önmagukat húzzák karóba, mint mártírok az üvegen,
Sárga Krisztus-sebeiket hátrahagyva. Száz mérföld még
És védőfalat emelnek közénk és a szétszórt világ közé.
Az út végén ott látható a pusztító tűzszekér
Diadalmaskodva széttárt szárnyaik, kisajtolt nedveik felett.
Ártatlan erő pusztít ártatlan erőt.
De kié lesz a győzelem, ha véres savaik krómba marnak.
Mártírok versenyében győzött Donatus,
D eretnekségének templomai most lerombolva
Állnak, erénytől megfosztva, ártatlan homokkal befúva.
Horváth Éva fordítása
