A közép-európai régió erejének a hagyományos német-francia tengellyel szembeni felértékelődéséről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XVII., zárt ülésén, Budapesten.

Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy a német-francia áruforgalom volumene és értéke csak az 50 százalékát éri el a V4-ek és Németország árukereskedelmi volumenének, „ami egy példátlan dolog”, hiszen a legutóbbi időkig a francia-német gazdasági tengelyre épült az EU. Emlékeztetett: korábban is beszélt már arról, hogy a következő években Közép-Európa, benne a Kárpát-medence lesz az európai gazdasági növekedés motorja. Fontosnak nevezte, hogy a közép-európai együttműködésnek, a közös gazdasági, politikai tényezőként való fellépésnek a kulturális hátterét megteremtsék.

Orbán Viktor ezzel kapcsolatban arról is szólt, hogy Közép-Európa geopolitikai felértékelődésének fontos momentuma lesz, amikor Montenegró, Macedónia és Szerbia csatlakozhat az EU-hoz. A Balkán újraegyesítését uniós, közép-európai és magyar érdeknek nevezte.

A magyar-horvát kapcsolatokról szólva a Mol problémájáról beszélt Orbán Viktor, kifejtve: eddig azt a stratégiát folytatta a miniszterelnöki tárgyalásokon, hogy a Mol-vitát Magyarország gazdasági és cégvitának, nem pedig kormányközi kérdésnek tekinti. Reményét fejezte ki, hogy a horvátországi Szlavóniában és a magyarországi Dél-Baranyában nagy, határokon átnyúló gazdaságfejlesztési programot lehet majd folytatni.

Szlovéniáról Orbán Viktor azt mondta: először találkozik azzal, hogy egy komikust, „a helyi Fábryt” választották meg egy ország miniszterelnökének. Jelezte ugyanakkor, hogy a szlovén miniszterelnök hibátlanul áll helyt minden nemzetközi fórumon.

Nyugat-Európára rátérve arról beszélt, hogy „Bécstől nyugatra a helyzet reménytelen demográfiai szempontból”, ugyanis a multikulturalizmus elfogadásának következményei szinte visszafordíthatatlan szociológiai folyamatokat indítottak el a Bécstől nyugatra eső nagyvárosokban.

A külhoni gazdaságfejlesztési programokat elemezve Erdélyről szólva kiemelte: nincs értelme olyan formában gazdasági programokat hirdetni, hogy utána retorzióval lecsap a megtámogatott vállalkozásokra a főhatalmat gyakorló állam. Ezért azt kérte és ezután is így tesz, hogy az adott területen a magyarokat képviselő pártok tárgyalják le a magyar gazdaságfejlesztési programok folytatásához elengedhetetlen egyetértést a többségi nemzettel. Az RMDSZ-re és a szövetséges magyar politikai szervezetek bölcsességére vannak utalva, mikor milyen megállapodásokat érdemes kötni, de ebbe soha nem szólnak bele.

A jövő évi európai parlamenti választásokról szólva – utalva a változtatásokra, az uniós lakhellyel nem rendelkező polgárok szavazati jogának megteremtésére – kiemelte: az EP-választás nem pártválasztás, hanem összmagyar szavazás. Van bizonyos számú képviselőnk az Európai Néppártban és vannak a néppárthoz tartozó határon túli magyar szervezetek, akiknek a képviselőit érdekérvényesítés során össze lehet adni – mondta a kormányfő.

A Felvidékről szólva úgy fogalmazott: van egy tüske a körmük alatt, „egy Híd formájú tüske”. Hozzátette: nem a konkrét mivoltában jelent problémát számukra a magyar-szlovák párt, problémájuk strukturális természetű. Orbán Viktor kiemelte: a felvidéki vegyes párt létezése azt a kérdést veti fel, kell-e, hogy etnikai alapú pártok legyenek a régióban vagy az a célravezetőbb, ha vegyes pártokat hoznak létre. Életveszélyes dolog a vegyes alapú politikai képviseletre áttérni, ez egy csapda, ebbe ne lépjenek bele! – javasolta a miniszterelnök.

Szerbiában „példátlan történetet” építenek hosszú évek óta, a szerb-magyar kapcsolatokat próbálják kiemelt stratégiai szintre emelni. A kormányfő méltatta a magyar és a szerb elnök történelmi megbékélés irányába tett gesztusait. Ez kinyitott jó néhány ajtót és jól közlekednek rajta – mutatott rá. Boldogok lehetnénk, ha a szerb jogi szabályozás általános lenne a teljes Kárpát-medencében, a kulturális autonómia lényegében megvalósult – közölte Orbán Viktor. 

Ukrajnáról szólva azt mondta: nehéz történet, és bár nem szereti más államok választott vezetőit dehonesztáló jelzőkkel illetni, de az az igazság, hogy „az ukránokkal nem boldogulunk”. Nincs meg a szavahihetőségnek az a bázisa, hogy komolyan vegyék a tárgyalásokat – mondta Orbán Viktor. Egy dolgot tud tenni Magyarország, ezt megtette és egyre erőteljesebben meg is lépi, világossá teszi, hogy Ukrajnából, ha egyáltalán vezet út a NATO-ba és az unióba, akkor az csak Magyarországon, Budapesten keresztül vezet – rögzítette.

http://https://www.youtube.com/watch?v=gA34JdUsipM

 

Aggodalmukat fejezték ki a Máért XVII. plenáris ülésének résztvevői a kárpátaljai magyarság helyzetét ellehetetlenítő oktatási törvény és a nyelvtörvény-tervezet, valamint a magyar közösséget érintő immár mindennapos atrocitások miatt. Többek között ezt tartalmazza a testület pénteki budapesti ülésén teljes konszenzussal elfogadott zárónyilatkozat.

A dokumentumban megdöbbentőnek nevezik a magyarságot Ukrajna ellenségeként megbélyegző médiakampányt, szükségesnek tartják a nemzeti kisebbségek összetételének figyelembe vételét az ukrajnai választási körzetek kialakításakor.

A résztvevők sikeresnek ítélik a 2018 a külhoni magyar családok éve program Kárpát-medencei eredményeit, és megállapodtak abban, hogy 2019 a külhoni magyar gyerekek éve lesz.

Javasolják, hogy a Külhoni Magyarságért Díj elnevezése Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjra változzon.

Támogatásukról biztosítják a Kárpát-medencei magyar közösségek autonómia-törekvéseit, képviselik a külhoni magyarság önrendelkezésének ügyét a kétoldalú kapcsolatokban, az unió testületeiben és minden más nemzetközi fórumon is.

Szorgalmazzák továbbá a határátkelők számának növelését és a határok biztonságos, felügyelt átjárhatóságának biztosítását.

Szorgalmazzák a Határtalanul program folytatását,  úgy, hogy az a külhoni magyar diákok anyaországi látogatásával egészüljön ki.

Örömüknek adnak hangot, hogy az egymilliomodik új magyar állampolgár is esküt tett, és üdvözlik a választójogi szabályok módosítását. Bíznak benne, hogy további intézményekkel folytatódik az óvodafejlesztési program.

Szintén üdvözlik, hogy 73 ösztöndíjassal folytatódik a szórványban a Petőfi Sándor-program, és sikeresnek tartják a Mátyás király emlékévet.

Üdvözlik a döntést, miszerint 2019-ben a nemzetpolitikai államtitkár II. Rákóczi Ferenc-emlékévet hirdet.

Egyetértenek a Magyar Országgyűlés döntésével, amely elutasította a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítását, őket a magyar nemzet részének tekintik.