Az Egyesült Nemzetek nagyobb fokú közreműködését kérte Belgrád és Pristina párbeszédében Aleksandar Vučić szerb elnök az ENSZ Biztosági Tanácsának rendkívüli ülésén.
Az ENSZ Biztosági Tanácsának rendkívüli ülését Szerbia és Oroszország kezdeményezésére hívták össze. Miután ismertették a legutóbbi koszovói történéseket, megállapítást nyert, hogy a Pristina és Belgrád közötti viszony nem javult, továbbá, hogy a Brüsszel közvetítésével zajló párbeszéd is megrekedt, írja összefoglalójában a pannonrtv.com.
— Pristina nem teljesítette a brüsszeli megállapodásban foglaltakat, ráadásul 100 százalékos vámot vezetett be Szerbiával szemben – sérelmezte Aleksandar Vučić a BT renkívüli ülésén New Yorkban. A szerb államfő szerint a döntéshozók ezzel minden kereskedelmi lehetőséget elpusztítottak Szerbia és Koszovó között, és az egész szerb közösséget lehetetlen helyzetbe hozták. Vučić azt is hangsúlyozta, hogy nem csak a szerb nép és Szerbia jövőjéért aggódik, hanem az egész régió jövőéért, amelyet a koszovói katonaság jogalap nélküli megalapítása veszélyeztet.
„Minden tőlünk telhetőt megtettünk, tartózkodtunk a provokációktól, amelyek Pristina irányából jöttek. Mindig is visszafogottak voltunk, és nem fogadjuk el azt a kijelentést, ami már megszokottá vált, amikor valaki mindkét felet szólítja fel annak érdekében, hogy tegyen valamit, vagy ne tegyen. Ismert önök számára is, hogy Szerbia csaknem mindent megtett, amiben eddig megegyeztünk.” – mondta Aleksandar Vučić államfő.
Hashim Thaçi is szót kapott az ülésen. Szerinte semmi rendkívüli sem történt Koszovóban a múlt héten. A katonaság megalakításáról szóló döntésben nincs semmi kivetnivaló. Közölte továbbá, hogy a fegyveres erőket nem valakivel szemben hozták létre, hanem a béke és a stabilitás megőrzése érdekében. Leszögezte továbbá, hogy a katonaság 10 százaléka a nemzeti kisebbségek köreiből kerülne ki.
„Egy átfogó megállapodás megnyithatná egy új irányítás kapuit, ami a reformok és a fejlődés alapja lehetne. Valóban hiszek abban, hogy a jövőben Koszovó és Szerbia egyenlőként ülhet az európai család asztalánál. Hiszek abban, hogy a jövőben a koszovói és a szerbiai katonák vállvetve szolgálnak majd békefenntartókként az egész világon. Bízom egy ilyen jövőben.”, mondta.
Vaszilij Nyebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete felszólalásában elmondta, a katonaság megalakítása törvénytelen és sérti az Egyesült Nemzetek 1244-es határozatát, mivel csak egy fegyveres rendfenntartó erőt lát elő, ez pedig a KFOR.
Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szerint azonban a koszovói fegyveres erők létrehozása összhangban volt a 1244-es határozattal.
Ma Csao-hszü, Kína ENSZ-nagykövete úgy véleményezte, hogy a határozat kulcsfontosságú alapja Koszovó biztonságának és egy kölcsönösen elfogadható megállapodásra van szükség a kérdés rendezéséhez: „Kína tiszteletben tartja Szerbia szuverenitását és területi sérthetetlenségét. Megérti Szerbia jogos aggodalmait a koszovói kérdésben, és dicséri Szerbia azon erőfeszítéseit, hogy politikai megoldást találjanak erre a kérdésre.”
Aleksandar Vučić szerb államfő a BT ülése után találkozott António Guterres ENSZ- főtitkárral, akinek köszönetet mondott, amiért közleményben jelezte aggodalmát a koszovói hadsereg megalakítása kapcsán. Leszögezte, Belgrád továbbra is kiáll a párbeszéd folytatásáért, amennyiben Pristina visszavonja irreális döntéseit.
