Montenegró 13.000 négyzetkilométeres, 650.000 lakosú balkáni miniállam. Híres a hegyeiről, tengerpartjáról és a hősi múltjáról. Amiről nem híres, az a lapátok eladott száma. Továbbá nem híres a japánokéhoz hasonlítható munka iránti hozzáállásáról sem. Mi, vajdaságiak is meglehetősen sokat tudunk a montenegróiak „híres” szorgalmáról, számtalan viccet hallhattunk/olvashattunk már, amelyik ezen a témán élcelődik. Mivel apai ágon jómagam is félig-meddig „cérnagorai” vagyok, bátran tanúsíthatom, van ebben az „előítéletben” valami. Gondoljunk csak a legendás „cérna” viccre: Elnökválasztásokat tartottak Montenegróban. Két jelölt volt. Az egyik a jelenlegi elnök Milo Đukanović, a másik pedig a későbbi vesztes Momir Bulatović. A vicc arról szól, miért is vesztett Bulatović. Nos, azért, mert a kampányban azt ígérte, ha ő győz, 100.000 munkahelyet teremt. Katasztrofális vereséget szenvedett.
Szerte a világban rengeteg ember létezik, aki munka, iskola és tudás nélkül próbálja minél kényelmesebben leélni az életét. A mi Vajdaságunk viszont mindig is arról volt ismert, hogy az itt élők felettébb szorgalmasak. Azokat pedig, akik kilógtak a sorból, és munka nélkül próbálták megkeresni a kenyerüket, mélyen lenézték.
De már szeretett Vajdaságunk sem a régi. Itt is felütötte a fejét a távoli dél felfogása a munkáról. De hol is van pontosan Vajdaságban az ingyenélők Mekkája? Sajnos, a szülőhelyemen, Zenta községben. Még pontosabban a zentai önkormányzatban. Ha esetleg még mindig nem jöttek volna rá, kire gondolok, akkor felfedem. Bóbán József felsőhegyi lakosról van szó. Igen, akinek a „tevékenységével” már több cikkben is foglalkoztam. Ő az, aki feltalálta a montenegrói mennyországot Zenta kellős közepén. Czegledi Rudolf polgármester segédje már hetedik éve. Minden hónapban felvesz 95.000 dinár bruttó fizetést, ami beszorozva 7 évvel, több mint 7 millió dinár! És mit kell csinálnia ezért a horribilis összegért? Hát semmit. A beosztása szerint regionális és nemzetközi kapcsolatok ápolása és fejlesztése a feladata. Vagyis ő Zenta külügyminisztere. És a végzettsége? Mezőgazdasági technikus. Ahhoz képest, hogy hét éve semmit nem csinál – amit maga a polgármester is elismert, Bóbán József pedig nem cáfolta meg – nem, hogy hét milla nem járna neki, de még hét dinár sem.
Látom lelki szemeimmel azt a néhány polgárt, aki most felszisszen: „de kit érdekel ez a pénz?” Nos, minden zentait, mert a magatehetetlen, közpénzt fecsérlő Ceglédi Rudolf, Zenta polgármestere az elszegényedett zentai adófizetők pénzét dobja ki az ablakon, méghozzá nem hozzáértő, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező, de annál mohóbb párttársa javára. Miközben az átlagos zentai polgár alig kuporgatta össze pénzét szent karácsony ünnepére, addig Bóbán József egy legújabb típusú Golf gépkocsival ajándékozta meg magát karácsonyra!
Beismerem, én csak gratulálni tudok Bóbán Józsefnek ahhoz a teljesítményéhez, hogy tényleges munkavégzés nélkül tudott luxuséletet teremteni magának, a többi zentai polgár közpénzét felhasználva. De mivel minden ingyenélés véget ér egyszer, így Bóbán József is, miután egy napon majd távozni kényszerül „ álom” munkahelyéről, nyugodtan elköltözhet Crna Gorába, ahol tanfolyamokat tarthat majd az ottani őslakosságnak, hogyan is kell a nagy pénzt munka nélkül bezsebelni.
Boris Zec (a szerző okleveles jogász, a Zenta a zentaiaké! frakció tagja)
A nyitókép illusztráció. Forrás: volkswagen.rs
