Aleksandar Vučić államelnök február hetedike óta járja Szerbiát, nem kíméli sem magát, sem a tapsolni kivezényelt polgárokat, de a költségvetést sem, hiszen a „Szerbia jövője“ elnevezést viselő kampány – amely hivatalosan még nem választási kampány – a szakértők szerint több millió euróba kerül.
Az N1 televízió újságírói megpróbáltak utána járni, ki pénzeli ezt a nem választási kampánynak minősülő kampányt. Ana Brnabić kormányfő az N1 újságírójának kérdésére elmondta, a „Szerbia jövője” című kampány finanszírozása a kormány és az államelnök alkotmányos jogaival összhangban történik. Arra a kérdésre, hogy a köztársasági költségvetésből költik-e a pénzt a kampányra, valamint, ha igen, akkor annak mely részéből, a kormányfő azt felelte, hogy olyan dologból próbál az újságíró témát csinálni, ami valójában nem téma. Hogy mennyibe kerül „Szerbia jövője“ senki sem hajlandó elárulni.
Az államfő 29 körzetet kíván meglátogatni, ezen belül összesen 100 községet. Vučić szerint, ez a dolga. Amíg járja a szerbiai és vajdasági falvakat, iskolákat látogat meg, ahol gyermekeket ölelget, vállalatokba néz be, ahol a menzán a munkásokkal babot eszik, addig a kamerák felveszik minden lépését és a kivezényelt polgárok, akiket szervezetten hoznak-visznek, vezényszóra tapsolnak. Annak ellenére, hogy papíron nem számít választási kampánynak, semmiben sem különbözik az előző választási kampányaitól. A gond az, hogy valószínűleg mindezt a polgárok pénzén teszi.
„Meglátásom szerint a szervezéstől kezdve a pódium felállításán keresztül, a világosításra, a kihangosításra úgy vélem, hogy minimum egy és fél millió eurót költöttek már startban. De más kiadások is vannak, amelyek magukba foglalják a statiszták fuvarozását, akiket egyik helyről szállítanak a másikra, valamint a közszolgálat tagjainak pénzelését – ez mind az adófizetőket terhelik. Ezt mi fizetjük a saját zsebünkből – állítja Igor Avžner marketing szakértő.
Az adófizetőkkel nem közölték, hogy ők finanszírozzák-e az államelnök aktivitásait. Az elnöknek a törvény tiltja, hogy pénzt használjon pártjának promóciójára, a költségvetésben viszont nem létezik olyan tétel, amely ezeket a mostani kiadásokat indokolnák. Éppen ezért egyes ellenzéki vezetők követelik a pénzügyminisztertől, árulja el, honnan, miből finanszírozzák a „Szerbia jövője“ elnevezést viselő kampányt.
A pénzelésen kívül az sem egyértelmű, hogy milyen minősítésben kampányol – államelnökként vagy a Szerb Haladó Párt elnökeként.
Amikor két vagy három funkcióval bír valaki, az olyan, mint amikor a kettő az egyben vagy a három az egyben instant kávét kibontjuk és megpróbáljuk szétválasztani, mi a kávé, mi a tejpor. Nehéz –fogalmaz Avžner.
Fotónkon Radovnica falu lakói várnak az államelnökre. A leomlófélben lévő ház falán nemrég még egy másik szerb „hős” neve állt, Aleksandar Vučić egykori párttársának neve, Vojislav Šešeljé, akit az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT), amely a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság fennmaradó ügyeinek folytatását magára vállalta bűnösnek talált a Herkócán (Hrtkovcin) a horvát lakosság üldöztetése és az üldöztetésükre való buzdítás vádjában.
Fotó: Zoran Žestić / Tanjug
