A jogtalan erdőirtással a fatolvajok Zentán a Tisza mentén nemcsak hatalmas anyagi kárt okoztak, de a gát biztonságát is veszélyeztetik, hiszen azt eddig éppen az erdő védte magas vízálláskor.

A zentai mezőőrök tehetetlenek, nem tudják útját állni a fatolvajlásnak, ezért a még megmaradt erdő őrzésében a mezőőröket a Tisza mentőcsapat búvárai is segédkeznek, számol be terjedelmes riportjában a Blic, amelynek Baranyi Nándor, a mentőcsapat elnöke kijelentette: az egyesületnek, szokásos tevékenysége mellett, feladata és kötelessége az is, hogy őrizze a folyó partjait is.

„A jogtalan erdőirtás, amely eddig soha nem látott méreteket öltött, arra sarkallt bennünket, hogy ennek az őrületnek a megfékezésében tevékenyen részt vegyünk és segítsük a mezőőri szolgálatot abban, hogy megvédhesse az erdőt” – mondta Baranyi, hozzátéve: az önkéntesekből álló csapat minden nap csónakból figyeli a 28 kilométeres partszakaszt a bácskai oldalon, ha pedig meglátják a fatolvajokat, értesítik a rendőrséget és a mezőőröket.

– Nagy segítségünkre van a rendőrség és a zentai önkormányzat is. Az önkormányzatban tudják, hogy ha eltűnik a valamikor oly sűrű erdő, az veszélyeztetheti a várost is abban az időszakban, amikor árad a Tisza, hiszen a folyó mentén megépített gát a fák híján nem lesz képes megtartani a megnövekedett vízmennyiséget – magyarázta Baranyi.

Évente a Tisza menti erdőből Martonostól a folyó torkolatáig mintegy 10 000 köbméter fát lopnak el a tolvajok.

Molnár Cs. Zsolt, a zentai mezőőri szolgálat koordinátora azt mondja, az öt mezőőr képtelen megvédeni az erdőt. A fatolvajok rendkívüli módon elszemtelenedtek, ez abból is látszik, hogy már a központ közvetlen közelében lévő Népkertben is jogtalanul kivágott farönköket találnak.

– Az erdő védelmében nagy segítséget kaptunk a Tisza mentőcsapat önkénteseitől, de jól jönne minden jóérzésű ember segítsége is, hiszen a fatolvajlás mértéke és azok száma, akiket lopáson kapunk, arra utal, hogy szervezett irtásról, az „erdőmaffia” ténykedéséről van szó, amely a kivágott fákat feketén adja el a polgároknak. Molnárnak meggyőződése, hogy Zentán 7-8 szervezett fatolvaj-banda garázdálkodik, amelyek közül mindegyik rendelkezik „felderítőkkel”. A „felderítők” úgy tesznek, mintha futni vagy sétálni mennének a töltésre vagy rejtekhelyről figyelik a mezőőrök és a volontőrök mozgását. Ha meggyőződtek róla, hogy „tiszta a levegő”, értesítik a motoros fűrészekkel felszerelt csapatot, amely a helyszínre megy, kivágja a fákat, legallyazza azokat, a rönköket pedig elviszi az erdőbe. Időközben értesítik a sofőröket, hogy hová kell menniük, ők pedig teherautókkal, kombikkal, lovaskocsikkal vagy kézikocsikkal viszik el a fát. A nyárfákat feketén köbméterenkénti 20 euróért árulják, míg a keményfa köbmétere 30 euró.

Baranyi Nándornak meggyőződése, hogy hatékonyabban lehetne megvédeni a fákat, ha a rendőrség ismét munkába állítaná a folyami rendőrséget, de szorgalmazza azt is, hogy a büntetések jóval szigorúbbak legyenek.

– Nincsenek arra vonatkozó pontos adataink, hogy hány fatolvajt büntettek meg. Tudjuk, hogy az „erdőmaffia” egyes vezetői ellen büntetőeljárás van folyamatban, de amennyire mi tudjuk, néhány kevésbé jelentős fatolvajt társadalmilag hasznos munkavégzésre ítéltek mindössze – mondta Baranyi.

Hogy meddig képesek elmenni a fatolvajok, arra ékes példákat is sorol Baranyi, aki elmesélte, hogy egy járőrözés alkalmával Szanád mellől, a bánáti oldalról vadászpuskákkal lőtték az önkéntesek csónakját.

„A csónak fenekére vetettük magunkat és sikerült biztonságos távolságra jutnunk, szerencsére senki sem sérült meg” – idézte fel a történteket Baranyi.