Egy kis tökös üstökös
Úgy döntött, hogy ő nem zuhan le mégse
Volt az égnek egy szimpatikus pontja
És azt magának ő már rég kinézte
Állócsillagként ott is maradt
Jó sokáig, mozdulatlanul
Míg egyszer csak végül seggbe nem rúgta
Mégis őt az úr
Mégis őt az úr
Ekkor aztán méltatlankodva
De elég sebesen útra kelt
És elkeseredve konstatálta
Hogy útja immár újra lejt
Már mindenről lemondva szálldogált
A kilátástalan űrön át
Mígnem aztán felfedezte őt
Egy csillagász
Aki csak erre várt
Az üstökös útja így véget ért
Fölfedezték és földet ért
Emberré lett, most a neve Novák
És irigylik őt
A szupernovák
