Nedim Sejdinović, a Vajdasági Újságírók Független Egyesületének (NDNV) elnöke a Beta hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, pillanatnyilag a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak kampánya folyik a szerbiai médiafejlesztési stratégia tervezetének azon határozatai ellen, amelyek a kisebbségi tájékoztatást érintik. A kampánynak – Sejdinović szerint – az a célja, hogy a dokumentumból kizárják azokat a mechanizmusokat, amelyek garantálni hivatottak a nagyobb sajtószabadságot és a sajtó professzionalizmusát a nemzetiségi nyelveken történő tájékoztatás terén.
„Abban reménykedek, hogy ez alkalommal nem az fog történni, mint 2014-ben, amikor hasonló határozatok születtek, mint amilyeneket a mostani médiafejlesztési stratégia tervezete tartalmaz és amelyek egy éjszaka alatt eltűntek a törvénytervezetből a Vajdasági Magyar Szövetségnek, más kisebbségi pártoknak a haladó hatalommal való megállapodás eredményeképp” – nyilatkozta Sejdinović.
Hangsúlyozta, hogy a kisebbségi médiatér szabályzása az általános politikai megbeszélések alapján történik, hogy a kisebbségi politikai elit a „saját háza táján” azt tehet, amit akar, abban az esetben ha nem folynak bele a „többségi hatalmi elit dolgaiba” és emiatt a polgárok állnak vesztésre, az emberi jogok, valamint a sajtószabadság.
„A nemzeti tanácsok azt mondják, hogy a szerbiai médiafejlesztési stratégia tervezetében csökkennek a nemzeti kisebbségek szerzett jogai, de ez egyáltalán nem így van” – állítja Sejdinović és hozzáteszi, „a szerzett jogok nem tartalmazzák a sajtó cenzúráját, az újságírók megfélemlítését és a polgárok félreinformálását”.
Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke február 19-én a Pannon Televíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy „a most közvitán szereplő stratégia-tervezet a Magyar Nemzeti Tanács és a szerbiai nemzeti tanácsok koordinációja is úgy véli, hogy elfogadhatatlan, hiszen mind az alkotmány által, mind a nemzeti tanácsokról szóló törvény által szavatolt jogok megkérdőjeleződnek, és szinte a nemzeti kisebbségek tájékoztatása is megkérdőjeleződik ezáltal. A nemzeti tanácsok szerepét szinte teljes egészében megpróbálják kizárni abból a feladatkörből, ami az illetékességébe tartozik. Amikor az Alkotmánybíróság elé került a nemzeti tanácsokról szóló törvény 2014-ben, akkor is ezt a jogot, ezt a lehetőséget meghagyta az Alkotmánybíróság is a nemzeti tanácsnak.”
(Nyitóképünk illusztráció)
