A jobb megélhetés, a magasabb bérek miatti kivándorlás még tömegesebbé válhat – erősítette meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amely adatai szerint a régió országai, beleértve Szerbiát is még csak most szembesül majd valójában a munkások külföldre távozásával. Ezzel már sokan eddig is tisztában voltak, azonban további aggodalomra adhat okot a Valutaalap álláspontja, amely szerint Közép-, Kelet- és Dél-kelet Európa országai ezt a problémát nem fogják tudni megoldani a béremelésekkel, hanem nagyon komoly rendszerbeli intézkedésekre lesz szükség, amelynek az alapja a lényegesen több munka.

Az IMF főigazgatója, Tao Zhang szerint Bulgária, Lettország, Lengyelország és Ukrajna a munkaképes lakosság harminc százalékát veszíti majd el a következő harminc évben, míg Szlovákiát és Szerbiát ugyanebben az időszakban minden ötödik munkavállaló hagyja majd el. Az egyik lehetséges megoldás Zhang szerint az öregségi nyugdíjkorhatár megemelése, valamint a nők és az idősebb munkavállalók bátorítása a munkapiacra való belépésre, valamint a technológiai fejlődés.

Ami az öregségi nyugdíjkorhatárt illeti, Szerbia már megtett minden olyan lépést, amit a szakma ajánlott. Így gondolja Nikola Altiparmakov, a Fiskális Tanács tagja is, aki a Blic napilapnak azt nyilatkozta, hogy Szerbiában a nyugdíjrendszer jelen pillanatban életképes, és nincs szükség újabb változtatásokra.

„Nincs arra szükség, hogy Szerbia még jobban kitolja a nyugdíjkorhatárt, s az emberek még később mehessenek nyugdíjba. Természetesen lehetőség van kisebb változtatásokra, ami a flexibilitást illeti. Ez azt jelentené, hogy az emberek a nyugdíjba vonulásuk után is dolgozhatnak, de természetesen csak akkor, ha ezt ők is szeretnék, és igény is van a munkájukra” – mondta Altiparmakov.

Aleksandar Stevanović közgazdász szerint a munkaerővel kapcsolatos adatok kétségbeejtőek, azonban ennek ellenére, sajnos még mindig nem történt semmilyen érdemi reakció.

„Az egyik lehetséges megoldás, hogy a 65 évnél idősebbeket és a nőket is aktivizáljuk, valamint az is, hogy a fiataloknak is megmutassuk, megéri minél előbb munkába állni is, még a tanulmányi idő alatt is, mivel a helyzet korántsem rózsás” – nyilatkozta Stevanović, aki szerint a külföldről történő munkaerő behozatal is elképzelhető, de nem biztos benne, hogy ez jó megoldás, mivel a jelenlegi források, Montenegró és Bosznia-Hercegovina is hasonló gondokkal küzd, ami azt jelenti, hogy távolabbi országokból kellene munkaerőt importálni.

A technológiai fejlődés és az automatizálás mindenképpen támogatandó, mivel a produktivitás növelése nagy valószínűséggel kevesebb emberrel magasabb bevételt biztosítana, de ez csak az egyik része a megoldásoknak, amelyekből több is kell, hiszen nagyon gyorsan bekövetkezhet, hogy Szerbiában ugyanannyi lesz a munkaképes lakosok száma mint a nyugdíjasoké, mondta Stevanović, aki hozzátette, jó lenne olyan feltételeket teremteni, hogy azok az emberek közül, akik külföldre mentek, néhányan visszatérjenek az országba.

Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemrég közzétett adataiból az derült ki, hogy 2000 óta Szerbiát 654 000 ember hagyta el, akik közül legtöbben a 15 és 24 éves nemzedékhez tartoztak. Az elmúlt két évben Szerbiából 51 000 ember költözött Németországba: korábbi adatok szerint az elmúlt tizenkilenc évben Szerbiából több mint kétszázezer személy döntött úgy, hogy Németországban telepszik le.

Szerbiában a legfrissebb adatok szerint 3,4 évvel tovább dolgoznak az emberek, mint tíz évvel korábban. 2018-ban egy ember átlagban 33,3 évet dolgozott: a férfiak esetében a munkaévek száma átlagosan 36,4, a nők esetében pedig kereken harminc év volt.

Komoly kihívás előtt áll Bulgária és Románia is: mindkét ország már tíz éve tagja az Európai Uniónak, viszont egy kutatásból kiderült, hogy a bolgárok 46, a románok 40 százaléka tervezi elhagyni hazáját. A szakemberek Magyarországról is távoznak, s ezt a magyar állam a fizetések emelésével próbálta megoldani, ami egyes esetekben negyven százalékos emelést is jelentett, valamint a kedvezményes állami kölcsönökkel és támogatásokkal próbálják meg a munkaerőt az országukban tartani.