Kína október 1-én ünnepelte a kommunista államberendezés fennállásának 70. évfordulóját. Ezen a napon 15 ezer katona vonult fel díszlépésben másfél órán keresztül a pekingi Mennyei béke terén, miközben 160 vadászgép és katonai helikopterek száguldoztak az ünneplők felett. Hszi Csin-ping pártfőtitkár és államelnök előtt parádézott az Örök béke útján a Dongfeng-41 típusú rakéta is, ami a hivatalos kínai sajtó szerint a világ „legmodernebb stratégiai interkontinentális rakétája”. Ez a rakéta tíz, illetve tizenkét harcászati torpedót hordozhat és állítólag fél óra alatt elérheti Amerikát.
„Egyetlen hatalom sem képes megakadályozni Kína fejlődését” – mondta Hszi elnök a Mennyei béke kapujában tartott beszédében. De a közönség is zúgott és morajlott, amikor a DF-17 típusú ultragyors siklórepülőn szállított fegyverek átrepültek a fejük felett. Nem csoda: ez a fegyver a hangsebességnél ötször gyorsabban ér el egyszerre több célt, ami elhárítását nagyban megnehezíti.
Nem mindenkié volt a felvonulás
Azonban nem lehetett minden és mindenki jelen a Mennyei béke terén. Tizennyolc tárgy ki volt tiltva a felvonulás székhelyéről, többek között a heroin, a számszeríj, az éleshangú síp, de festőanyagok, permetezőgépek, színesceruzák és más íróeszközök is, valamint olyan írószerek, amelyekkel propagandaanyagot lehet előállítani. Persze ez mindennek előtt azért történt, mert elképzelhetetlen lett volna a reakció egy olyan felirat megjelenése után, hogy „Szabadság Hongkongnak!”
A Mennyei béke terén a felvonulás megtekintése sem volt engedélyezett mindenki számára. Csak meghívott vendégek mehettek nézőként a lezárt területre. Még a közeli metróállomás is le volt zárva már jóval a felvonulás kezdete előtt, sőt azt is titokban tartották, hogy egyáltalán mikor kezdődik a parádé. Végül is mindenki számára láthatóvá vált a nagy ünneplés a tévén keresztül, és ily módon a kínaiak milliói nézhették kényelmesen a karosszékből, hogyan vonul Hszi Csin-ping egy nyitott Piros zászló nevű luxusautóban állva, akárcsak Mao Ce-tung tette 70 évvel ezelőtt – csak persze nem éppen ilyen luxusautóban.
Hszi Mao nyomában
Hszi elnök azonban más dolgokban is Mao lépteit követi. Ugyanolyan ruhát viselt a felvonuláson, mint Mao elvtárs a népköztársaság kikiáltásakor. Sőt hasonló dolgokat is mondott, mint elődei Hu Csin-tao tíz, illetve Csiang Cömin húsz évvel ezelőtt ugyanezen a napon. Ugyanakkor Hszi túl is akarta szárnyalni őket, s ezért „minden idők legnagyobb katonai parádéját” rendelte el, ahogy a kínai média beszámolt róla. Hszi ezáltal egy új történelmi szakasz vezéreként mutatkozott be és azonos szintre emelte magát a kínai kommunista rezsim alapítójával.
Szerinte Kína rendkívüli gazdasági sikerét három szakaszra lehet osztani: Mao uralma alatt megalakult a Kínai Népköztársaság, amely 1949 őszén még romokban hevert. A reformkorszakban, Teng Hsziao-ping alatt azonban már gazdagodni kezdett. A fejlődés végén a jelenlegi Hszi-korszak áll, azzal a céllal, hogy „erős” legyen és „nagyhatalommá” váljon. Hszi azonban tisztában van azzal, hogy mindezt csak erős katonai hatalommal lehet elérni.
A tegnapi ünnepen bemutatott fegyverek arról tanúskodnak, hogy Kína valóban képes saját erejéből katonai nagyhatalommá fejlődni. Egy vegyes polgári-katonai kutató és fegyvergyártó komplexum felépítése ezért Hszi Csin-ping modernizációjának egyik központi célja. Az elmúlt években Hszi ugyan már háromszázezer fővel csökkentette a kínai hadsereg állományát, de új integrált parancsnoki struktúrákat vezetett be. Ezek a változások világos üzenetet is tartalmaznak Tajvan felé, de szólhatnak Hongkongnak is, habár Hszi beszédében egy szóval sem említette a Különleges Közigazgatási Területet.
Mit hoz a jövő?
Hszi Csin-pingnek saját víziója van a jövővel kapcsolatban, a katonai hatalom megerősítésén túl is. Beletartozik a nemrég megnyílt új pekingi Dahszing repülőtér, ami jelenleg a legnagyobb a világon. De a környezetvédelem sem marad ki, ami a hivatalos pártterminológia szerint egy „új öko-civilizáció” felépítését jelenti.
Igaz, Kínának erre nagy szüksége is van, mert a környezetszennyezés továbbra is rendkívül magas. Kína ennek ellenére is „csak” a világ huszadik legszennyezetteb országa, míg például Szaúd-Arábiában és az Arab-félsziget országaiban – Kuwaitban, Katarban és az Egyesült Arab Emirátusokban – sokkal nagyobb a környezetszennyeződés mint Kínában.
A Dongfeng-41 rakétarendszer a Mennyei béke terén (Fotó: China News)
