Magasabb családi pótlék, kedvezőbb szülési támogatás, három hónapos szabadság az édesapáknak, szociális nyugdíj és a korengedményes nyugdíjakra kirótt levonások enyhítése. Az Egyetemista Lista szociálpolitikai programja jelentősen átalakítaná a szerbiai támogatási rendszert. A tervek között olyan intézkedések is szerepelnek, amelyek több százezer ember életét érinthetik. 

A szociális ellátórendszer átalakítása az Egyetemista Lista programjának egyik fontos része. A cél, hogy a jelenleginél több család, gyermek, idős ember és gondozásra szoruló személy részesülhessen állami támogatásban, miközben a jogosultság megszerzését is egyszerűbbé tennék.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal

Vladan Jovanović, az Egyetemisták Győznek lista parlamenti képviselője az N1-nek elmondta, hogy a program egyelőre a tervezett változtatások irányát határozza meg. A konkrét összegek, a jogosultsági feltételek és a megvalósítás ütemezése csak a szükséges törvények, rendeletek és cselekvési tervek kidolgozása után válhat ismertté.

Nem büntetnék a kismamákat azért, mert korábban nem dolgoztak folyamatosan

Az egyik legjelentősebb változás a szülési szabadság idejére járó támogatások kiszámítását érintené. A jelenlegi szabályozás szerint a szülést megelőző tizennyolc hónap járulékalapot képező jövedelmét veszik figyelembe, és az így kapott összeget akkor is tizennyolccal osztják el, ha az érintett nő ennél rövidebb ideig dolgozott.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy nő hat hónapon keresztül 90 ezer dinárt keresett, a fennmaradó tizenkét hónapban viszont nem volt bejelentett jövedelme, a szülési támogatás alapjául szolgáló havi átlag mindössze 30 ezer dinár lesz.

Az Egyetemista Lista megszüntetné ezt a számítási módot. A javaslat szerint hat hónapos egészségbiztosítási jogviszony után a korábbi jövedelem legalább kétharmada járna, de az összeg nem lehetne alacsonyabb a minimálbérnél. Tizenkét hónapos biztosítási jogviszony után pedig a teljes korábbi jövedelem alapján számolnák a támogatást.

A változás azokat is érintené, akik ideiglenes vagy alkalmi munkaszerződéssel, vállalkozási vagy szerzői jogviszonyban dolgoztak.

A program emellett három hónapos szabadságot biztosítana az apáknak a gyermek születése után, és a gyermek első életévében a szülői szabadság egy részét kizárólag az egyik, illetve másik szülő számára tartaná fenn.

Magasabb családi pótlék, ingyenes étkeztetés és tanszerek

A családi pótlék jelenlegi összege Szerbiában havi 4530 dinár, és csak azok a családok jogosultak rá, amelyekben az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 18 468 dinárt.

Az Egyetemista Lista növelné a támogatás összegét, emelné a jogosultsághoz szükséges jövedelmi határt, és eltörölné azt a korlátozást is, amely meghatározza, hogy egy család hány gyermek után kaphat családi pótlékot.

A változtatás szükségességét a számok is alátámasztják. Az Állami Számvevőszék adatai szerint 2021 és 2025 között mintegy 76 ezerrel csökkent a családi pótlékban részesülő gyermekek száma. Miközben 2021-ben a szegénység által veszélyeztetett gyermekek 89 százaléka kapott támogatást, 2025-re ez az arány 68 százalékra esett vissza.

Ennek következtében a szegénység kockázatának kitett, de családi pótlékot nem kapó gyermekek száma 30 ezerről 84 ezerre emelkedett.

A program egyik újdonsága, hogy a családi pótlékra való jogosultság automatikusan további kedvezményeket is biztosítana. Az érintett gyermekek ingyenes iskolai étkeztetésben, tanszertámogatásban és ingyenes közlekedésben részesülhetnének.

Egyelőre ugyanakkor nem tisztázott, hogy pontosan mekkora lenne a megemelt családi pótlék, illetve hány új jogosult kerülhetne be a rendszerbe.

A szegénységi küszöb fölé emelnék a szociális segélyt

Az Egyetemista Lista a pénzbeli szociális segély összegét is növelné. A tervek szerint a támogatás alapösszegének legalább tíz százalékkal meg kellene haladnia az abszolút szegénységi küszöböt, amelyet a program fejenként körülbelül 17 ezer dinárban határoz meg.

Emellett enyhítenék a jogosultsághoz kapcsolódó vagyoni feltételeket, egyszerűsítenék az ügyintézést, és a különböző pénzbeli támogatások igénylését egyetlen rendszerben tennék lehetővé.

A szociális központoknak is aktívabb szerepet szánnak: nem csupán a hozzájuk forduló kérelmezőkkel foglalkoznának, hanem felkutatnák azokat a rászorulókat is, akik jogosultak lennének segítségre, de valamilyen okból nem veszik igénybe azt.

Fizetést és szolgálati időt a családtagjaikat gondozóknak

A program külön foglalkozik azokkal, akik beteg, idős vagy fogyatékossággal élő hozzátartozójukat gondozzák.

Az egyik elképzelés az úgynevezett személyes gondozási költségkeret bevezetése. Ennek lényege, hogy az állami támogatás közvetlenül a gondozásra szoruló személyhez kerülne, aki maga dönthetné el, milyen szolgáltatást vesz igénybe, illetve kit bíz meg az ellátásával.

A pénzből hivatásos gondozót, szociális szolgáltatást vagy akár családtagot is lehetne fizetni. A gondozók szerződéses jogviszonyban dolgoznának, biztosított munkavállalói jogokkal és járulékfizetéssel.

A program a bentlakásos intézményekben élő fogyatékossággal élő személyek helyzetén is változtatna. Első lépésként 17 intézmény mintegy 5–6 ezer lakója számára teremtenék meg a közösségi élet feltételeit, hogy ne kelljen feltétlenül nagy intézményekben élniük.

A szülő-gondozók helyzetében is további változásokat terveznek. A 2026. október 1-jén hatályba lépett törvény már havi 65 ezer dináros juttatást biztosít a meghatározott feltételeknek megfelelő gondozóknak, adó- és járulékfizetés mellett. A jogosultság azonban szigorú feltételekhez kötött, és például munkaviszony létesítése esetén megszűnik.

Az Egyetemista Lista javaslata szerint az intenzív családi gondozást végző személyek után az állam fizetné a járulékokat, és legfeljebb öt év szolgálati időt is elismerne számukra.

Szociális nyugdíj azoknak is, akik soha nem szereztek nyugdíjjogosultságot

A nyugdíjasokat érintő tervek között szerepel az évenként kétszeri nyugdíjkiigazítás, valamint a legalacsonyabb nyugdíjak további öt százalékos emelése.

Bevezetnék a szociális nyugdíjat is, amelyet azok a 65 év feletti személyek kaphatnának, akik nem rendelkeznek elegendő szolgálati idővel, vagy egyáltalán nem szereztek nyugdíjjogosultságot. A program az özvegyi és más hozzátartozói nyugdíjak kiegészítésével is számol.

A korengedményes nyugdíjazás szabályain szintén enyhítenének.

Jelenleg Szerbiában az öregségi nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba vonulók járandóságát minden korábban megkezdett hónap után 0,34 százalékkal csökkentik. A levonás összesen legfeljebb 20,4 százalék lehet, és a nyugdíjkorhatár betöltése után is megmarad.

Az Egyetemista Lista ezen változtatna. Azoknál, akik legalább 42 év tényleges szolgálati idővel rendelkeznek, a 65. életév betöltése után megszüntetnék a levonást.

A 40–42 év szolgálati idővel rendelkezők esetében 65 éves korban megfeleznék, 70 éves kor után pedig teljesen eltörölnék a csökkentést.

Az ígéretek megvannak, a pénzügyi számítások még hiányoznak

Az Egyetemista Lista programja a jelenleginél lényegesen szélesebb szociális ellátórendszert vázol fel, amely több pénzt juttatna a családoknak, a nyugdíjasoknak és a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportoknak.

A javaslatok megvalósítása azonban komoly költségvetési kiadásokkal járna, és egyelőre nem ismert, hogy pontosan mennyibe kerülne a teljes csomag, illetve milyen sorrendben vezetnék be az intézkedéseket.

Vladan Jovanović szerint az új parlament ugyan már megalakult, de a szakbizottságok még nem kezdték meg működésüket, és az új kormány felállítása is hátravan. Ráadásul a következő évi költségvetést is el kell fogadni, amely meghatározza majd, mekkora összeg fordítható a szociális támogatásokra.

A képviselő szerint ezeknek a feltételeknek a teljesülésétől függ, mely intézkedéseket lehet rövid időn belül bevezetni, és melyek igényelnek hosszabb előkészítést.

A program tehát egyelőre inkább a szociálpolitika tervezett irányát mutatja meg, mintsem a konkrét intézkedések menetrendjét. Az igazi próbatétel az lesz, hogy a most megfogalmazott vállalásokból mennyi kerül be a törvényekbe és a költségvetésbe, és végül mennyit érzékelnek majd belőlük azok, akiknek a legnagyobb szükségük lenne a segítségre.