Katonai tiszteletadás mellett avatták fel Czetz Jánosnak, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc honvédtábornokának lovasszobrát pénteken Budapest III. kerületében, és ezzel átadták a Lékai bíboros téri 1948-49-es emlékparkot. Bús Balázs kerületi polgármester az ünnepségen azt mondta, hogy a hősiesség és a szabadságvágy az, amivel pontosan írható le a 19. századi magyar történelem véráztatta pillanataiban is helytálló katonáink viselkedése. Az 1848-49-es forradalom erdélyi csapatainak parancsnoka, a fiatal Czetz János honvédtábornok sem kivétel ez alól.

Bús Balázs szerint nem a hányattatásokra és az üldözöttségre emlékeznek a szoboravatással, hanem arra a harcos hazaszeretetre, amely újabb és újabb célok felé, újabb katonai feladatok elvégzésére sarkallta Czetz Jánost. Az egykori honvédparancsnok ugyanis a világosi fegyverletétel után hosszú, években mérhető utat tett meg, míg végül egy másik kontinensen új otthonra talált. Spanyol feleségével 1860-ban Argentínában telepedett le, de ott sem maradt tétlen. Komoly érdemeket szerzett az ottani katonai akadémia megalapításában és működtetésében – idézte fel a polgármester. Mint mondta, „mi, a kései utódok pedig ugyancsak hosszú időt töltöttünk azzal, hogy méltó emlékhelyet készíthessünk számára a III. kerületben”.

Bús Balázs elmondta, hogy a szobornak helyet adó 1848-49-es emlékpark létrehozása, a Lékai bíboros tér megújítása közösségi tervezéssel történt. Az argentin nagykövetséggel 2016-ban nemzetközi szoborpályázatot írtak ki Czetz János szobrának elkészítésére. A meghívásos pályázaton Vivianne Duchini argentin szobrászművész tervére esett a bírálóbizottság választása. A tér megújítását a magyar kormány mintegy négyszázhetven millió forintos támogatása tette lehetővé.

„Az elmúlt évek munkája, köztük ez a park is igazolta, hogy milyen komoly fejlődésre nyílik lehetőség Óbudán, ha a városvezetésben az együttműködési készség szorgalommal, és az érdekeltek meghallgatásával párosul” – fogalmazott a polgármester.

Varga Mihály, Magyarország pénzügyminisztere, a II. és a III. kerület fideszes országgyűlési képviselője ünepi beszédében elmondta, hogy – a közelgő október 6-i, az aradi vértanúkra emlékező gyásznap előtt is tisztelegve – ki kell mondanunk: a mi feladatunk úgy emlékezni 1848-1849 hőseire, hogy „az őket megillető méltó helyre kerüljenek a nemzeti emlékezetben”. Méltón emlékezni azonban csak akkor lehet, ha tetteinkben valóban megjelennek a szabadságharc értékei – fogalmazott. A miniszter szerint „az a politika, amelyet a nemzeti kormány követ, megfelel az 1848-49-es örökségnek. Az elmúlt évek során megmutattuk, hogy a magyarság, a magyar emberek érdekeinek a képviselete hazánk előrelépésének egyetlen lehetséges módja”.

Varga Mihály, Magyarország pénzügyminisztere, Budapest II. és III. kerületének fideszes országgyűlési képviselője beszédet mond Czetz János honvédtábornok lovas szobrának felavatásán Békásmegyeren, a Lékai bíboros téren. (Koszticsák Szilárd felvételei / MTI)

„Nehéz helyzetekben jó döntést csak tiszta értékek alapján, igazunk biztos tudatában és az egész nemzet javát szolgálva lehet hozni. 1848 forradalma azonban olyan erkölcsi alapot ad nekünk, amelyre a ma döntéseit is bátran építhetjük” – mondta Varga Mihály, aki beszélt arról is, hogy Czetz János a hadi sérülései miatt a végső csatározásokban nem vehetett részt, de a szabadságharc alatti cselekményei miatt később menekülni kényszerült. Előre láthatta sorsát, amely hazájában várt volna rá: ő lett volna az „aradi tizennegyedik”.

Varga Mihály értékelése szerint mostanában sokszor jelennek olyan valótlan állítások egyes cikkekben Magyarországról, amelyeknek élénken ellentmond a történelmünk is. „Czetz tábornok élete a példája annak, hogy milyen fontos volt itt a magyaroknak mindig is a szabadság, a nemzet, az emberek és az egyén szabadságvágya” – fogalmazott a miniszter. Mint mondta, „a magyar és az argentin népet összeköti a szabadság felemelő gondolata, talán ez volt a legfontosabb céljuk a történelmük folyamán, és ma is az, hogy szabadok legyenek.

Varga Mihály, Bús Balázs, Viviann Dukini argentin szobrászművész, a szobor alkotója és Maximiliano Gregorio-Cernadas argentin nagykövet Czetz János honvédtábornok lovasszobrának felavatásán

Maximiliano Gregorio-Cernadas, Argentína budapesti nagykövete elmondta: Czetz János, vagyis Juan Fernando Czetz, ahogyan a dél-amerikai országban ismerik, Argentínában komoly katonakarriert épített, a katonai akadémia egyik alapítója és egyik első igazgatója volt. Ő a legkiválóbb példa a két ország közötti kapcsolatra, arra, mennyire jól lehet együttműködni. A nagykövet úgy fogalmazott: „a szobrot tekinthetjük akár Czetz tábornok élete olyan metaforájának is, amelyen keresztül egyértelművé válik az, hogy mi, argentinok és magyarok nemcsak együtt tudunk dolgozni, hanem még nagyszerű és értékes dolgokat is tudunk létrehozni”.

A beszédeket követően Kónya Attila plébános megáldotta a bronz lovasszobrot és a parkot, majd az emlékműnél koszorút helyezett el Varga Mihály, Bús Balázs, Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes, a magyar honvédelmi miniszter képviseletében Szabó István honvédelmi államtitkár, valamint Maximiliano Gregorio-Cernadas és Vivianne Duchini.