Miközben Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi és vámháborúkat folytat Kína, Észak-Korea, Irán, sőt az Euróoai Unió ellen is, Szingapúr szabadkereskedelmi egyezményt kötött több eurázsiai országgal.

A Kereskedelmi Világszervezet mellett számos szabadkereskedelmi szervezet működik a világon, amely egy-egy földrajzi vagy politikai régió országait fogja össze, együttműködési keretek között liberalizálva kereskedelmüket és gazdaságuk működését.

Európában, az uniós keretek mellett, olyan  szabadkereskedelmi társulások működnek, mint az EFTA (European Free Trade Association – Európai Szabadkereskedelmi Társulás) és a CEFTA (Central European Free Trade Agreement – Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás). De világszerte léteznek még olyan egyezmények, mint a NAFTA (North American Free Trade Agreement – Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény), amely 1994. január 1-én lépett életbe az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Mexikó között, vagy az 1967. augusztus 8-án létrehozott ASEAN (Association of Southeast Asian Nations – Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége), amelyet a Fülöp-szigetek, Indonézia, Malajzia, Szingapúr, Thaiföld, Vietnam, Kambodzsa, Laosz, Mianmar és Brunei írt alá.

A kereskedelmi egyezmények tartalmuk szerint gazdasági partnerségi, szabadkereskedelmi és társulási megállapodások. Az EU azonban bizonyos szélesebb hatású megállapodások részeként – például a partnerségi és együttműködési megállapodásokhoz kapcsolódóan – nempreferenciális kereskedelmi megállapodásokat is köt.

Az EU jelenleg a következő harmadik országokkal folytat kereskedelmi tárgyalásokat: Japán, Szingapúr, Vietnam, Mexikó, Mercosur (amelynek tagállamai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay), Chile, Ausztrália és Új-Zéland. Ezeknek a tágyalásoknak a  kimenetele persze még bizonytalan, de minél erőszakosabban lép fel Trump világviszonylatban, annál valószínűbb, hogy ezek a tárgyalások eredményesek lesznek.

Szingapúr és Eurázsia a szabadkereskedelem útján

Manapság, amikor a szabad kereskedelem súlyos nyomás alatt áll, Szingapúr üzenetet küld  a környező államok felé: a délkelet-ázsiai városállam a napokban szabadkereskedelmi megállapodást kötött az Oroszország vezette EAEU (Eurasian Economic Union, Eurázsiai Gazdasági Unió) öt tagállamával. A Szingapúr és Örményország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Oroszország között létrejött megállapodás 1,9 ezer milliárd szingapúri dollár (1,25 ezer milliárd euró) értékű piacot fed le, amelyben közel 190 millió ember érintett. A régió kereskedelmi volumene elhanyagolható ugyan, mert sz csupán 9 milliárd dollárt tesz ki, és a szolgáltatásokban is csak 2 millárd dollárt.

Szingapúr érdekei azonban más irányba mutatnak: a szorosabb gazdasági kapcsolatok érdeklik, elsősorban pedig a közép-ázsiai növekvő piacok nyersanyagszektora. Szingapúr állami tulajdonú vállalatai részt vesznek a speciális gazdasági övezetek kiépítésében is, és abban reménykednek, hogy megrendeléseket kapnak a további „intelligens városok“ megteremtéséhez. Szingapúr eddig 20 milliárd szingapúri dollárt fektetett be a régióban. Li Hszien Lung szingapúri miniszterelnököt felesége, Ho Csing kísérte el Jerevánba, aki vezérigazgatója a Temasek nevű gazdag állami tulajdonú társaságnak, amely világszerte végez befektetéseket. (Természetesen egyéni érdekű állami döntéseken és összeborulásokon keresztül, mint ahogyan az orosz vezetésű szövetségekben megszokott…)


Szingapúr “okosváros” víziója (Fotó: opengovasia.com)