Briliáns játéknak nevezte a szabadkai Snježana Rončević és a budapesti Falcsik Mari költő négykezesét Draginja Ramadanski a zentai zEtna irodalmi fesztiváljának pénteki esti programjában megtartott pódiumbeszélgetésben. Georg Wilhelm Friedrich Hegel (1770–1831) német filozófusra hivatkozva a művészetnek az igazsághoz való viszonyáról beszélt, s mint mondta, a két költőnő, akik bár egymás anyanyelvét nem értik, rácáfolt a filozófiai tézisekre, ugyanis verseikben hangsúlyozottan kidomborodik az igazság.
„Oly szűzies volt és karcsú.
Örömét lelte benne a víz.
Oly száraz volt, mint egy száraz faág. Karmolt és csípett.
A romboló óceánba vetettem, a Fingal-barlangba
a vendéggyűlölő és elbájolt Hebridák éles szikláiról,
hol folyton hallani az orkán süvöltő hangját.
A szél a lelkem hadd járja át!
Kiúszott és felkapaszkodott egy sziklára.
Bábeli vaginája azóta lágy és odaadó.”
(Đorđe Kuburić: Hebridák – Beszédes István fordítása)
Draginja Ramadanski az est társmoderátoraként kitért arra is, hogy Beszédes István, a zEtna kiadó és internetes irodalmi portál alapítója és vezetője felébreszti az irodalmi játék résztvevőiben – de nemcsak bennük, hanem az olvasókban is – a művészt: a költőt, az írót, a festőt, a szobrászt, a képzőművészt… A játék részeként ugyanis olyan elmozdulások jönnek létre, amelyek a költői világok találkozása révén elvezetnek bennünket a személyes élményektől és benyomásoktól az úgynevezett általánosításokig, vagyis addig a pontig, amikor a verssorok már mindenkit megszólítanak. A Tuvalu fogalma, mint metafora – ami eredetileg egy óceániai állam, szigetország a Polinéziához tartozó Ellice-szigetek területén – Draginja Ramadanski értelmezésében egy olyan erős vízföldrajzi képzettársítás, amely a játék révén értékké transzformálódott, s egy sajátos értékvilágot alkot.
A zEtna négykezesekből álló irodalmi játéka a tavalyi fesztiválon kezdődött, amikor a kiadó három magyar – Babics Imre, Falcsik Mari és Szűgyi Zoltán – valamint három szerb – Snježana Rončević, Đorđe Kuburić és Gojko Božović – alkotót kért fel a rendhagyó és formabontó játékra. A költők szerzőpárokba szerveződve felelgetnek egymás verssoraira, amelyeket fordításban kapnak meg, és azokat írják, illetve gondolják tovább. Végül pedig így hoznak létre közösen jegyzett ciklusokat.
Az est folytatásában Szűgyi Zoltán és Đorđe Kuburić mutatkozott ilyen alkalmi szerzőpárosként. Mint a költők Balázs Attila, a beszélgetés moderátorának kérdésre válaszolva elmondták, ők „lazán” álltak hozzá a feladathoz, kezdetben még e-maileket is váltottak, amelyekben – afféle egyeztetésként – elmondták egymásnak az irodalmi játékkal kapcsolatos gondolataikat. Ők annyiban voltak könnyebb helyzetben, hogy Kuburić is viszonylag jól ért magyarul, a vajdasági származású Szűgyi Zoltán pedig, aki már évtizedek óta Budapesten él, jól beszél szerbül, így köztük jóval közvetlenebb lehetett a kommunikáció.
A Kuburić-Szűgyi szerzőpáros műveiben viszonylag sok zenei utalás kapott helyet, ezért Balázs Attila egyfajta zenés estként képzelte el a beszélgetést, afféle laza utalásokkal a Kossuth Rádió egykori, Játék és muzsika tíz percben című műsorára. Georg Friedrich Händel, Jakob Ludwig Felix Mendelssohn Bartholdy, de még a Deep Purple zenekar is feltűnik a verssorokban. Mint Đorđe Kuburić egyik válaszában kifejtette, a Genfi-tó említésével versében a Deep Purple vélhetően legismertebb dalára, világ leghíresebb gitár riffjét adó Smoke On The Waterre utalt, ugyanis azt a zenekar a nevezett tónál fekvő Montreux-ban írta.
A fesztivál péntek esti programjának folytatásában a magyarországi irodalomtörténész, Szarvas Melinda két fiatal vajdasági magyar alkotóval, Bíró Tímeával és Celler Kiss Tamással beszélgetett, majd a zentai Mojo klubban Nautilus Free Jam címmel improvizatív zenét hallgathattak a vendégek Zoran Dukić, Miroslav Jovančić, Kucsera Géza, Szerda Árpád, Verebes Ernő és Nikola Vladušić előadásában.
A szombati programban Az utazó csodálkozása címmel Ladányi Istvánnal beszélget Józsa Márta, majd Horváth Ottónak és Nagy Abonyi Árpádnak szegezi a kérdéseit Bozsik Péter. Belóg az aszályos bácskai tájképbe – ez a címe annak a beszélgetésben, amelyben Géczi Jánost és Ladik Katalint Ladányi István faggatja majd. A műsort a Resti Kornél együttes – Apró Anna, Lázár Miklós, Papp Máté, Szabó Bence – fellépése zárja.
A zEtna fesztivál „kihelyezett tagozata” – Falcsik Mari, Đorđe Kuburić, Szűgyi Zoltán, Snježana Rončević és Szabó Palócz Attila – időközben Bačko Dušanovóban (régi magyar nevén: Zentaörsön…) vendégszerepel.