Rég nem írnak már ódákat nálunk.
Kinek mondjam el hanyatlásunkat?
Gaz közé vetve a Dalok könyve
s a Hadak kora tüskét termett csak.
Sárkány- s tigrisként falták föl egymást
s a nagy harc vége Csin vad uralma.
Ó, a helyes hang mért tűnt homályba?
A Száműzetést harag íratta.
Majd Hsziung és Hsziang-zsu versében zengett
az új költészet nagy áradása,
s bár sok újulás követte egymást,
eljött a líra sivár apálya.
Aztán Csien-an kora kezdődött,
a vers pompáját számba se vették
s most, szent uraink korában újra
erény a tiszta tökéletesség.
A tehetségek békében élnek,
mind a pikkelyes sárkányra kapnak.
A külső pompa s a belső lényeg
csillaghálóként fölénk ragyognak.
De a hagyományt én megrostálom,
fényéből ezer tavaszra jusson.
Példám a tökély, nevem megálljon
s ha nem, ecsetem a porba hulljon.
Demény Ottó fordítása
