Tele van az internet a furcsábbnál furcsább, viccesebbnél viccesebb és ostobábbnál ostobább törvények gyűjteményeivel. Franciaországban tilos disznót Napóleonnak nevezni. Philadelphiában nem tarthatsz a táskádban perecet. Kaliforniában tilos a nőnek pongyolában gépkocsit vezetni. Szingapúrban nem szabad rágógumit rágni, Londonban tilos meghalni a Parlament épületében, Indonéziában meg lefejezik azt, aki maszturbál. Ilyenekkel.

Zentán meg, úgy tűnik, a városatyák elhatározták, ebben a tekintetben is ideje felzárkózni a világhoz. A községi képviselő-testület legutóbbi ülésén került ugyanis napirendre egy, a kéményseprői szolgáltatásokra vonatkozó rendelet. Ennek egyik szakasza a következőket mondja ki, szó szerint idézve: „A füstelvezető és tüzelő létesítményekben és berendezésekben, amelyeket nem szándékozzák használni a létesítményt és berendezést több mint egy évig, kötelesek megkérni a vállalatot a létesítmény, illetve berendezés lepecsételésére”. Szóval, kissé egyszerűbb, és kevésbé nyakatekert jogászi megfogalmazásban, ha valaki úgy méri fel, hogy a következő egy évben nem fogja használni a kéményt és a kályhát, az köteles szólni az illetékeseknek, hogy azok jöjjenek ki a házhoz, és pecsételjék le mindkettőt.

Mint azt az egyik (ellenzéki) képviselő sziporkázó felszólalásában ecsetelte, a mindennapi életben ez a következőt jelenti. Tételezzük fel, hogy időközben áttértünk más fűtési módra, ezért, törvénytisztelő polgár lévén, lepecsételtettük a kályhánkat és a kéményünket. Aztán egyszer csak, mondjuk, tartós áramszünet lett, kint meg mínusz húsz Celsius-fok van. Mint például épp tavaly karácsonykor, épp Zentán. Begyújtanánk, de ugye nem lehet, mert a kémény és a kályha is le van pecsételve. De semmi gond, csak szólunk az illetékeseknek, és azok nyilván ripsz-ropsz ott is teremnek, leszedik a pecsétet, és már be is lehet gyújtani. Adott esetben akár egyszerre több ezer helyre is kimennek, ha épp mindenki törvénytisztelő volt, és lepecsételtette a kéményét. Aztán meg, ha megjön az áram, újból le lehet pecsételni mindent. Egyszerű és életszerű, nemdebár?

Persze, nyilván nem illendő dolog nyilvánosan arra szólítani fel a polgárokat, hogy ne tartsák tiszteletben a hatályos törvényeket és előírásokat, főleg vezércikkben nem. Ezért maradjunk annyiban, hogy ezt nem is teszem, inkább azt tanácsolom mindenkinek: azért csak őrizze meg a józan eszét. És örüljön neki, hogy még van.

Józan esze.