Albin Kurtit, az ultranacionalista Önrendelkezés (Vetevendosje) elnökét bízta meg kormányalakítással Hashim Thaçi koszovói elnök több mint három hónappal az előrehozott választások után, írja az MTI.
Az államfő annak ellenére kérte fel kormányalakításra a Vetevendosje vezetőjét, hogy az nem tudta biztosítani magának a szükséges támogatást, így nem biztos, hogy képes lesz 15 napon belül kormányt alakítani. Hashim Thaçi azonban leszögezte, lépni kellett, a politikai patthelyzet ugyanis csak károkat okozhat az országnak.
Ha Kurti nem tud kormányt alakítani két héten belül, akkor az államfő mást kér fel erre, és ha a második próbálkozás is elbukik, ismét előrehozott választást kell tartani. A parlament december 26-án megalakult, az alkotmány szerint pedig 60 napon belül a kormánynak is fel kell állnia, ellenkező esetben választás kiírását teszi kötelezővé az alaptörvény.
A Vetevendosje és a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) már az előzetes eredmények ismertetése után megkezdte a koalíciós tárgyalásokat, a két pártelnök több mint egy tucatszor ült tárgyalóasztalhoz, mégsem sikerült megegyezniük. A híradások szerint nem is a tárcák elosztása okozza a legnagyobb vitát a két fél között, hanem az, hogy ki legyen az ország következő köztársasági elnöke, miután Hashim Thaçi államfő mandátuma 2021-ben lejár.
Isa Mustafa LDK-elnök azt szeretné, ha az új államfő az LDK-ból kerülne ki, míg Albin Kurti, a Vetevendosje vezetője egyelőre nem hajlandó elkötelezni magát a leendő köztársasági elnök személye mellett, és korábban azt mondta, jobban szeretné, ha az új államfő párton kívüli személy lenne.
További vitát okozott, hogy az előzetes megállapodások szerint a házelnöki poszt az LDK-é lenne, ám a parlament december 26-i alakuló ülésén mégis Glauk Konjufcát, az Önrendelkezés képviselőjét választották meg a képviselőház elnökének, ami az LDK-n belüli ellentétekre vagy zűrzavarra is utalhat, ugyanis az LDK politikusai is igennel szavaztak rá.
A 120 fős törvényhozásban az Önrendelkezésnek 29, az LDK-nak pedig 28 mandátuma van. A kisebbségi pártok támogatásával sikerülhetne megszerezniük a többséget, ám ahhoz előbb nekik kellene megállapodásra jutniuk.
Nyitókép: N1
