E heti nemzetközi sajtószemlénk a koronavírusnak a politikára és a polgárjogokra való kihatásával foglalkozik – de a végére marad más hír is: olimpia meg Szíria.
„Amikor a világjárvány véget ér, autokratikus intézményekre ébredhetünk” – figyelmeztet a lengyel Gazeta Wyborcza és így folytatja:
„Európában a vírus elleni küzdelem a demokratikus mechanizmusok lebontásának ürügye lett. Ez jelenleg különösen Magyarországon figyelhető meg. A kormány ott arra törekszik, hogy szükségállapotot vezessen be. Orbán miniszterelnök ugyanis ilyen rendelettel fontos döntéseket hozhat, persze a parlament beavatása nélkül. Ez csupán egy vékony határ a megfelelő intézkedések és a hatalomnal való nyílt visszaélés között. Ha Szerbia olyan törvényt vezet be, amely bünteti a médiát téves információk terjesztése miatt, ez valóban eszköz lehet a pánikhangulat terjesztése ellen. De ez az intézkedés ostorrá válhat azok ellen az újságírók ellen is, akikkel szemben az elnöknek még tartozásai vannak. Azoknak, akik törődnek a demokráciával, ébernek kell lenniük.”
A Daily Nation c. kenyai napilap szemében a koronavírus-válság egyben remény is lehet arra, hogy a politikai rendszerek pozitív irányba menjenek:
„Lehetséges, hogy Afrikában a koronavírus-válságnak lesz egy pozitív oldala is. Alááshat ugyanis számos korrupt afrikai kormányt, aminek következménye az lehet, hogy feladásra kényszeríti őket és helyükbe népszerű, progresszív, gyorsan reagáló és szegénységorientált kormányok kerülhetnek. Ez véget vethet a nepotizmusnak és a borzalmas egyenlőtlenségnek.”
A világjárvány az államok közötti kapcsolatok változásához is vezethet. A sanghaji Jiefang Ribao c. napilap a G7 külügyminisztereinek digitális találkozóját vizsgálja és ezt írja:
„A hét legfontosabb ipari ország azért ül össze, hogy együtt cselekedjen a betegség elleni küzdelemben? Az Egyesült Államok és Európa közötti konfliktusokat már nem lehet elrejteni. Hogyan lenne másként magyarázható, hogy Trump konzultáció nélkül zárta le határait az európaiak előtt, és hogy egy német céget akart rávenni arra, hogy csak az amerikaiak számára termeljen oltóanyagot? A szolidaritás szelleme még az EU-n belül is hiányzik. Kapott-e vajon az EU-ban a világjárvány által leginkábban érintett Olaszország orvosi segítséget az EU-tól?”
A dán Politiken újság viszont azzal vádolja Kínát, hogy a koronás krízist a saját céljaira használja fel:
„Míg Európában és az USA-ban az olaszok segítségkérése süket fülre talált, Peking meghallotta az olaszokat és orvosokat, valamint felszerelést küldött nekik repülőgépen. És míg az Egyesült Államok könyörtelenül ragaszkodik az Irán elleni szankciókhoz, Kína védőeszközöket küld Teheránba. A pekingi üzenet egyértelmű: a Nyugat válságban van, és csak önmagának segíthet úgy ahogy, ám Kína szerencsére többlettel és forrásokkal rendelkezik, amivel segíthet másoknak. Tisztán PR szempontból ez fantasztikus: a pekingi rezsim nevetségessé teszi a nyugati válságot és saját erejét prezentálja. De ez enyhén szólva félrevezető. A koronás válság Kínában kezdődött. Ha a hatóságok harcoltak volna a vírus ellen, még mielőtt az elterjedt az egész világon, akkor az nem terjedhetett volna olyan mértékben. A maszkok és a lélegeztetőkészülékek hiányának az oka az, hogy Kína nagy mennyiségben vásárolta fel őket, és nem hajlandó eladni saját termelését. Tehát ez egy szégyenletes történethamisítás, hogy most a rászorulók megváltójaként mutatja be magát. Kína azt állítja, hogy övé a jövő. Ez nem igaz. De bekövetkezhet, ha nem tanuljuk meg a leckét a jövő világrendjének kialakításáért folytatott küzdelemben.”
A Frankfurter Algemeine Zeitung ezt másképp látja:
„Egy héttel ezelőtt Ursula von der Leyen napi videoüzenetében arról számolt be, hogy felhívta Li Kösien kínai miniszterelnököt. »Mindketten egyetértettünk abban, hogy a koronavírus elleni küzdelem globális küzdelem, és hogy szükség esetén támogatnunk kell egymást« – mondta az Európai Bizottság elnöke. Kína nem felejtette el, hogy az Európai Unió milyen gyorsan segítette januárban az országot, és több mint ötven tonna védőeszközt szállított Vuhánba. Ezért most Peking 200.000 légzőkészüléket, kétmillió sebészmaszkot és 50.000 diagnosztikai készletet küld ingyenesen az EU-nak. »Nagyon hálásak vagyunk Kínának a támogatásért« – jelentette ki von der Leyen. […]
Az a tény, hogy Hszi Csinping államfő központi szerepet játszik a támogatás bejelentésében, azt mutatja, mennyire fontos a kínai vezetésnek orvosok és védőruházatok küldése Európába és a világ más részeire. A külföldi vezetőkkel folytatott telefonbeszélgetéseiről Hszi úgy számolt be, hogy partnerei mennyire csodálják Kína határozott küzdelmét a koronavírus ellen. Szerdán például Duda lengyel elnököt idézte. Vučić szerb elnökről pedig azt mondta, hogy ő hálából megcsókolta a kínai zászlót. A Nép Lapja, a Kommunista Párt szócsöve, ezért Szerbiát ajánlotta a kínai turistáknak utazási célul.”
A koronavírus eredetéről a budapesti Élet és irodalom (ÉS) c. hetilap – természetesen cinikusan – ezt írja:
„Illegális migránsok hozták a koronavírust, ahogy erre kormányzó urunk a múlt hét elején rámutatott, de igazság szerint mi ezt sejtettük már jó ideje. Feljebbvalóinktól az elméleti alapképzést idejekorán megkaptuk, nemzetközi ügyekben tisztán látunk, gazdasági, kulturális, tudományos és azon belül epidemiológiai kérdésekben úgyszintén. Trump azt mondta, hogy a Covid-21 »külföldi vírus«; ez ugyan hülyeség, mi azonban értjük őt. Susan Sonntag bő harminc éve kimutatta, hogy a ragály és az idegenség képzete között szoros kapcsolat áll fönn, egyébként abszolút logikus módon, hiszen a gonosz csakis valami távoli, ismeretlen akármicsoda, nem pedig falubeli, vagy pláne atyánkfia. A tizenötödik században világszerte nagyot domborító szifilisz az angolok szerint francia himlő volt, a párizsiak szerint német betegség, a firenzeiek szerint nápolyi, a japánok szerint kínai. Az 1889-90-es influenzajárványt az angolok, franciák, németek és olaszok orosz influenzának minősítették, az 1918-ast spanyolnak. Ez utóbbi valójában a kansasi Camp Funston kiképzőtáborból indult el világhódító útjára, dehát ilyenkor a tények a legkevésbé se számítanak.”
A szíriai menekültek a vírus árnyékában
„A világjárvány feledésbe borított más témákat”– írja a Milliyet török napilap, és emlékeztet az észak-szíriai helyzetre:
„Mi történik, ha a koronavírus elterjed a menekültek körében a török–szír határon? A táborokban nincsn kórház, a higiéniai feltételek katasztrofálisak. Az emberek nem tudják követni a WHO [World Health Organization – Egészségügyi Világszervezet] ajánlásait, hogy mossanak újra és újra kezet, mert kevés vizük van. Az emberek sátrakban alszanak, egymás hegyén-hátán. Nem nehéz elképzelni az ott keletkező ijesztő helyzetet, ha a koronajárvány ebben a régióban is elterjed. A helyzet azonban Törökország nyugati részén sem jobb. Ott még mindig sok menekült él egy pufferzónában, mert Ankara bezárta határait Görögország felé. Az ott élő menekültek védelem nélkül vannak kitéve a járványnak.”
Olimpia: Tokió 2020 – 2021-ben!
Időközben elhalasztották az idei nyári olimpiai játékokat. Erről a barcelonai La Vanguardia ezt írja:
„A koronavírus össze-vissza keverte a sportolók [olimpiai] menetrendjét. Halasztást kérnek, mivel legtöbben közülük, ellentétben a különösen jövedelmező sportágakkal, mint például a futball, már csak ebben az eseményben reménykedtek. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és a japán kormány már jelezte, hogy elhalaszthatják az olimpiai játékokat. Az olimpia fontos gazdasági tényező, de a játékok azt is demonstrálják, hogy egyesítik a világ népét. Azt mondják, hogy az olimpiai játékokon való részvétel sokkal fontosabb, mint a győzelem – ki mondhatná ezt a foci világkupáról? Mihelyt túl leszünk a koronaválság legrosszabb felén, az emberiség még inkább fog vágyakozni az olimpiára. Az olimpiai játékok elhalasztása: igen, lemondása: nem. Nem lesz második globális lehetőség a világjárvány végének megünneplésére.”
A svájci Neue Zürcher Zeitung így vélekedik:
„Lehet, hogy Európában vagy az USA-ban a koronavírust már nyárig megfékezhetik és gondolhatnak újra az olimpiai Játékokra. Megengedhetelen azonban, hogy csupán bizonyos kontinensek nézeteit vegyük figyelembe. Az olimpiai játékok egyesíti az embereket. 2020-ban e nagy esemény elhalasztása olimpiai szolidaritást jelentene.”
A Frankfurter Algemeine Zeitung pedig ezt írja:
„Olimpiai játékokat most halasztanak el először az 1896-ban modern formájukban történő újjáéledésük óta. Sinzo Abe japán miniszterelnök és Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke kedden telefonon állapodtak meg abban, hogy az olimpiai játékokat, amelyeknek a japán fővárosban ez év július 24-e és augusztus 9-e között kellene megtartani, a koronavírus miatt a jövő évre halasztják, de az időpontot még nem határozták meg. A versenyeket legkésőbb 2021 nyarára kell áttervezni. Abe és Bach megállapodott abban is, hogy a XXXII. olimpiai játékokat továbbra is a „Tokió 2020″ elnevezés alatt fogják megtartani. A lépés célja a „sportolóknak és mindenkinek, aki részt vesz az olimpiai játékokon, végső soron a nemzetközi közösség egészségének a védelme”. Korábban a sportolók és a sportszövetségek a világ minden tájáról óriási nyomát fejtettek ki az idei rendezvény megtartása ellen.”
Olimpia a múzeumban: Tokiói Olimpiai Múzeum vírusválság idején (Fotó: Athit Perawongmetha, Reuters)