az égősor évről évre ismétli önmagát, a sírba száll,
egy-egy kihunyt izzó kráterét, ha sokáig bámulod, érzed,
ahogy sátrat növeszt köréd a felismerés,
látod, ahogy a Holnap szoborszerű őszinteséggel hívogat,
felavatják majd, és ledöntik majd, és ledöntik majd, és felavatják majd,
éjszakánként sötét utcákon csatangol, otthonokba képzeli magát,
kockás takarót húz magára, ajtót nyit neked.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ)Banki átutalás vagy Paypal