A koronajárvány továbbra is uralja a világsajtót. A fertőzések és a halálesetek számán meg a gazdasági válságon túl egy ország politikája került az érdeklődés központjába: Magyarországé. Számos európai és amerikai sajtó és kormány, sőt pártszövetség reagált arra a rendkívüli törvényre, aminek alapján Orbán Viktor magyar miniszterelnök határidő megszabása nélkül, egyoldalú rendeletekkel kormányozhat. Itt csak néhány európai reakcióra összpontosítunk.

Rendkívüli hatalom Orbánnak

Elfogadta az Országgyűlés a rendeleti kormányzást lehetővé tevő törvényt, valamint a Büntetőtörvénykönyv „rémhírterjesztésre” vonatkozó módosítását, és Áder János köztársasági elnök azonnal rá is bólintott, írja a budapesti Népszava:

„A hazai és nemzetközi bírálatok ellenére megszavazta […] az Országgyűlés kétharmados kormánypárti többsége a felhatalmazási törvényt, aminek következtében a kabinet éjféltől – konkrét végdátum nélkül – rendeleti úton hozhatja meg a járvánnyal kapcsolatos döntéseket. A jogszabályt két órán belül aláírta és kihirdette Áder János köztársasági elnök, mert szerinte »megfelel az Alaptörvény előírásainak, nemzetközi szerződésbe nem ütközik, vele szemben megalapozott alkotmányos aggály nem támasztható«. Az ellenzék a demokráciára nézve veszélyesnek tartotta a kormány jövőbeli »korlátlan« felhatalmazását. […] Az Európai Bizottság jelezte, értékelni fogja a tagállamok rendkívüli intézkedéseit, hogy érintik az alapvető jogokat, és ez »különösen érvényes« Magyarországra. Hétfőn elfogadták a Btk. [Büntetőtörvénykönyv] módosítását is, amely lehetővé teszi, hogy akár ötéves börtönbüntetés járjon »rémhírterjesztésért«. Az EBESZ [Európai Bizottsági és Együttműködési Szervezet] szerint kockázat: nem a hírhamisítókat, hanem a független újságírókat fogják megbüntetni.”

Orbán rendkívüli meghatalmazással rendelkezik

A magyar Országgyűlés jóváhagyta a kormány által benyújtott törvényjavaslatot  – és semmibe vette az EU kritikáját, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung:

„A kormány március 11-e óta képes olyan törvényt hozni, amilyet csak akar. Ez azért  lehetséges, mert az Alaptörvénybe foglalt „veszélyes helyzet” állt be. Az Alaptörvény azonban előírja, hogy az Országgyűlésnek ezt az engedélyt legkésőbb 15 nap elteltével kell meghosszabbítania, hogy az továbbra is hatályon maradhasson. Ez azonban már hamarabb megtörtént, mint azt az Alaptörvény előírja; ez a határidő ugyanis március 26-a lett volna.

Most a kormány saját belátása szerint döntheti el, amikor ér véget a vészhelyzet. Ugyanakkor beillesztett a törvénybe egy olyan rendelkezést is, amely szerint az Országgyűlés bármikor visszavonhatja a kormány rendkívüli hatáskörét. A kormány értelmezése szerint a visszavonási jog az egyes rendeletekre is vonatkozik. Ezenkívül hatályba lépett egy büntetőjogi szigorítás, amely egyebek mellett azokat a »hamis és torz hírek« terjesztését tiltja, amelyek akadályozzák a kormány járvány elleni küzdelmét.

Az ellenzék hevesen kritizálta ezt a lépést. Dobrev Klára, a baloldalon liberális »Demokratikus Koalíció« képviselője azt mondta ennek az újságnak, hogy az ellenzék csak akkor tudja hatékonyan felülvizsgálni a kormányrendeleteket, ha azok ideiglenesek. Mert akkor azokat minden meghosszabbítás előtt meg kell vitatni és megszavazni a parlamentben. »Orbán ezt nem akarja, mert fél a szűk kétharmados többségtől a parlamentben« – mondta Dobrev, az Európai Parlament alelnöke. Fontos lenne, hogy az EU most nyomást gyakorolna Orbánra. »Nagyon remélem, hogy az EU Bizottság sürgős intézkedéseket fog tenni az Európai Bíróságon a sürgősségi törvény ellen«.”

A Bizottság szóvivője hétfőn elutasította Orbán azon állításait, miszerint Brüsszel akadályozza a hatékony védőintézkedéseket Magyarországon: „Nem akadályozzunk meg senkit abban, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket, de minden tagállamot figyelemmel kísérünk, hogy ezeket az intézkedéseket az európai normákkal összhangban végezzék.”

Az EU és a magyar sürgősségi törvény

Az európai parlamenti képviselők szerint a magyar sürgősségi törvény „összeegyeztethetetlen az EU-tagsággal”, írja a The Guardian nevű brit napilap:

„A magyar rendkívüli állapotot meghirdető törvény, amely lehetővé teszi Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy határidő megszabása nélkül hozhasson döntéseket, összeegyeztethetetlen az EU-tagállamok szabályaival – mondta kedden az Európai Parlament liberális képviselőcsoport elnöke.

A koronavírus elleni intézkedések meghozatalakor a magyar parlament hétfőn szavazott arról, hogy Orbánt megszabott határidő nélküli törvényhozási hatalommal ruházza fel. A törvény börtönbüntetéssel járó feltételeket is tartalmaz a vírusra vonatkozó dezinformáció terjesztésére, félelmet keltve azok ellen, akik kritikusan szólalnak fel a kormány határozatai ellen.

Sophie in’t Veld, az Európai Parlament liberális holland képviselője, erről ezt mondta: »Orbán Viktor végrehajtotta a demokrácia és a jogállamiság meggyilkolásának tervezetét Magyarországon. Nyilvánvaló, hogy a magyar kormány fellépése összeegyeztethetetlen az EU-tagsággal.« […]

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden nyilatkozatot adott ki, amelyben felhívja a figyelmet arra, hogy minden sürgősségi intézkedést »csak a szükséges időre szabad korlátozni és szigorúan arányosnak kell lennie«, és nem szabad határozatlan időre megszavazni. »Rendkívül fontos, hogy a sürgősségi intézkedések ne az [EU-hoz való csatlakozási] szerződésben meghatározott alapelveink és értékeink rovására történjenek« – mondta von der Leyen egy olyan nyilatkozatban, amelyben ugyan nem említette meg Magyarországot. […]

Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom magyar képviselője a múlt héten […] ezt mondta: »A demokráciában soha nem szabad korlátlan hatalmat vagy korlátlan időt adnunk senkinek. Nem az a kérdés, hogy bízok-e Orbánban. Valójában a demokrácia alapvető felfogásáról van szó […] Mindig ellenőrizni kell az egyensúlyt. Egy ilyen törvény ellentmond a parlamenti demokráciával kapcsolatos felfogásomnak.«

Norbert Röttgen, a német Bundestag külügyi bizottságának elnöke és Angela Merkel kancellár utódjának jelöltje szintén elítélte a törvényt, és a twitterbe azt írta, hogy [a most elfogadott magyar törvény] »hatékonyan kizárja az ellenzéket«, és ezzel megsértette az EU alapelveit. »Ezt nem tudom elfogadni.« […]

Válaszul von der Leyen nyilatkozatára, Orbán szóvivője, Kovács Zoltán szerint a  rendkívüli magyar állapotot megkívánó rendkívüli intézkedések »összhangban állnak [az EU-val kötött] szerződésekkel és a magyar alkotmánnyal, és kizárólag a koronavírus elleni küzdelemre irányulnak.« És hozzátette, hogy a törvény fenntartja az EU értékeit, a jogállamiságot és a sajtószabadságot, miközben a kritikusokat téves tájékoztatás vádjával vádolta.”

Magyarországon már nincs demokrácia

írja a Sydsvenskan nevű svéd napilap:

„Bárki, aki akadályozza a kormány pandémia elleni küzdelmét vagy úgynevezett hamis híreket terjeszt, akár öt évi börtönbüntetés kockázatát is magára vállalja. Ez egy rendkívül komoly helyzet, hogy az EU-nak egy olyan tagállama van, amelyet már nem lehet demokratikusnak tekinteni. Ebben a helyzetben azonban az EU viszonylag tehetetlen. A jogállamiság megállapításához egyhangú határozat szükséges, Magyarország és Lengyelország azonban az ellenük irányuló eljárásokat egymás védelmére megvétózzák. Az EU-nak még egyértelműbb politikát kell vállalnia. Ideje megvonni Magyarországtól a pénzjárulékokat, és más módon is kényszerhelyzetbe hozni. Magyarországnak választania kell: vagy úgy fog cselekedni, mint ahogy az egy EU tagállamtól elvárják, vagy hagyja el az Uniót.”

Vészhelyzet

írja a londoni Financial Times a magyarországi helyzetről:

„A nyilvánosság számára fennálló rendkívüli veszély különleges intézkedéseket igényel, amelyek elkerülhetetlenül befolyásolják az egyének szabadságjogait és a normális demokratikus folyamatokat. Az ilyen lépések akkor jogosak, ha arányosak és ideiglenesek. Sajnos néhány erős politikus – elsősorban Magyarország nacionalista vezetője, Orbán – felismerte annak a lehetőségét, hogy a válságot ürügynek használhatja fel hatalmának megerősítésére és az ellenzék vagy a kritikus média ellenőrzési lehetőségeinek gyengítésére. Mióta 2010-ben visszatért a hatalomra, Orbán szisztematikusan zsugorította az alkotmányos hatalommegosztást. Igy valójában Magyarország már nem egy működőképes demokrácia.”

Hol marad az ellenőrzés?

A Politiken nevű dán napilap így bírálja Orbán új törvényét:

„A demokrácia magába foglalja a parlament kormány feletti ellenőrzését, éber ellenzéket és felelős sajtót. Egy autokrata kezébe új hatalmat adni életveszélyes. Az információ terjesztését, amely Orbán szerint bűntettnek számít, öt év börtönbüntetéssel büntetik. A magyar ellenzéknek attól kell tartania, hogy a kritikus újságírók öncenzúrát gyakorolnak majd Orbán koronavírus elleni erőfeszítéseiről írva. Ez Magyarország számára egy szerencsétlen helyzetet teremt. Az EU számára ez viszont egy elfogadhatatlan állapot. A demokratikus közösségnek nem szabad elfogadnia, hogy egy tagállamban hatalmon lévők felülbírálják a jogbiztonságot és a demokratikus szabályokat. Az Európai Parlament képviselői ezért felkérték a Bizottságot, hogy ellenőrizze vajon a magyar sürgősségi törvények összeegyeztethetőek-e az EU értékközösségével. A válasznak nagyon egyszerűnek kell lennie: nem.”

Aki az elmúlt években a magyarországi fejleményeket követte, nem lepődik meg

kommentálja a spanyol La Vanguardia spanyol napilap a magyar helyzetet:

„Tíz éve, a hivatalba lépése óta, Orbánra jellemző a populizmus, az tekintélyén alapuló viselkedés és az EU-val való ütközést kereső magatartás. Más országok, köztük Spanyolország is, rendkívüli helyzetet vezettek be a koronavírus  terjedésének megakadályozására. Ez azt jelenti, hogy a kormányokat különleges jogokkal hatalmazták fel és különféle területeken egyedül hozhatnak döntéseket. De a demokráciában nincs indok a vírus leküzdésére irányuló intézkedések tartós fenntartására. Sok spekuláció történt arról, hogy ez a válság milyen hatással lesz a nyugati társadalomra. Beszélünk ugyan a szabadságjogok elvesztéséről és a polgárok nagyobb digitális ellenőrzéséről, de talán még túl korai lenne minderről következtetéseket levonni. Azonban annak mindig egyértelműnek kell lennie, hogy a válság miatti kiegészítő hatáskörök csak kivételnek számíthatnak, és csak átmeneti időszakra alkalmazandók.”

Közismert frizura a Sas árnyékában (Illusztráció: The American Interest)