A világsajtó az elmúlt napokban a koronavírus-intézkedések enyhítéséről cikkezett legtöbbet. De szóba került a német Alkotmánybíróság az Európai Bíróság kompetenciájának szűkítése, valamint az új izraeli kormányalakítás és a líbiai helyzet is.
Nyitás két hónap után (Le Figaro, Párizs)
„Kéthónapos sürgősségi helyzet után a mindennapi élet kis lépésekben halad előre: az emberek ismét kint lehetnek az építkezéseken, de az üzletekben és a gyárakban is ismét dolgozhatnak. Egészségügyi szempontból nézve azonban az ország szinte teljes leállása volt valószínűleg a legkisebb baj. Franciaországban a mai napig több mint 26 ezer haláleset történt, az áldozatok száma magas, ám ezt meg tudták fékezni. Ennek a radikális stratégiának a költségei csillagászatiak. A kétszámjegyű milliárdot kitevő sürgősségi segély az államadósság robbanásszerű növekedéséhez vezet, amit egyszer majd a polgárok sínylenek meg. Ennek ellenére Franciaországot súlyos recesszió fenyegeti, aminek következménye sok vállalati csőd és magas munkanélküliség lehet.”
A franciák elégedetlenek
„A franciák körülbelül 60 százaléka elégedetlen azzal, ahogy a kormány az országot a válsághelyzetben kezeli” – írja a Neue Zürcher Zeitung és így folytatja:
„A tegnapi kilépés a kijárási korlátozásokból egy új szakasz kezdetét jelenti. Ez a lépés szükséges, de a kormány számára kényes döntés volt. Különösen a párizsi góckörzetben nagy a félelem egy második fertőzéshullámtól. Ezenkívül a válság gazdasági következményeinek mértékét továbbra is nehéz megjósolni. A következő néhány hónap nem lesz könnyű Macron elnök számára.”
Végre nagyobb szabadság
„Belgiumban is nagyobb szabadság jut a polgároknak. Az ország egy lépéssel közelebb került a normalitáshoz” – foglalja össze az ország helyzetét a De Standaard c. németalföldi kereszténydemokrata napilap és így folytatja:
„Ez ahhoz az elképzeléshez vezet, hogy Belgium maga mögött hagyta a legrosszabbat. A fertőzések számának csökkenése, az enyhítő intézkedések és a normális élet növekvő reményei oda vezethetnek, hogy szem elől téveszthetünk egy másik igazságot: Belgium gazdasága még a legrosszabb helyzet előtt áll. Illúziónak bizonyult, hogy a válság csak rövid ideig tart majd, és ezért csak korlátozott mértékű károkat fog okozni. Sokan véglegesen elveszíthetik állásukat, és senki sem tudja, mekkora lesz végül a veszteség.”
Lazítások Angliában
„Mi történt az Egyesült Királysággal?” – kérdezi a londoni The Telegraph és a következő választ adja:
„A kormány megpróbálja fokozatosan lazítani a történelem legszigorúbb intézkedéseit, ám sok ember ellenzi azt. A britek meghaladták a fertőzés csúcspontját, de a Konzervatív Párt ellenfelei arra unszolják az embereket, hogy hagyják figyelmen kívül az új üzeneteket. Egy olyan ország, amely néhány nappal ezelőtt ünnepelte a második világháború végét, egy győzelmet, amit a háborús nemzedék áldozatai tettek lehetővé, és amelynek a magas kockázat mindennapos tapasztalat volt, most úgy érzi, hogy elveszítheti a nemzet bizalmát. Ezt a bizalmat helyre kell állítani.”
Mi lesz lockdown után?
A londoni Guardian c. napilap panaszkodik:
„Nem elég felidézni »a jó és egészséges, józan brit észt« – ahogyan a miniszterelnök tegnap tette – abban a reményben, hogy akkor majd minden rendben lesz. Az országnak szüksége van egy lezárást követő stratégiára, amit az emberek megértenek. Boris Johnson ezt eddig nem nyújtotta.”
Meddig tart a koronavírus-járvány?
„Senki sem tudja ezt a helyzetet hosszú ideig elviselni” – hangoztatja a varsói Rzeczpospolia c. gazdasági és jogi napilap:
„És ezt egyetlen segélycsomag sem tudja orvosolni. Ideje beismerni, hogy hosszú ideig kell együtt élnünk a koronavírussal, és el kell kezdenünk megszokni ezt az új helyzetet. Ezt azzal kezdhetnénk el, hogy az előző, állandóan ismételgetett »Otthon maradunk« mottót feladjuk.”
Figyelmeztetés az amerikai enyhítés ellen
Dr. Anthony Fauci, az Egyesült Államok fő immunológusa figyelmeztet az „egész országban jelentkező járványkitörés” kockázatára, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung:
„Az Egyesült Államok vezető immunológusa figyelmeztette a szövetségi államokat a koronavírus-korlátozások korai felszabadításának következményeire. Ha nem tartják be a válságkezelő csoport irányelveit, »akkor fennáll a kockázata annak, hogy a járvány újra meg újra kitörhet az egész országban«. A Fehér Ház tanácsadó testületének tagját kedden hallgatták meg a szenátus egészségügyi bizottságában – videokonferencián keresztül, mivel önkéntes elszigetelésben van, mint több más szakember is. Fauci továbbá ezt mondta: »Ez nemcsak felesleges szenvedést és halált eredményezhet, hanem valójában visszavet minket a normalitás útjára való rátérésből.« A bizottság elnöke, Lamar Alexander, aki szintén videón jelent meg, figyelmeztette a szenátorokat, hogy ne összpontosítsanak egymás hibáztatására. Biztonságosan elmondható, jelezte a republikánus szenátor, hogy minden állam alábecsülte a koronavírus kockázatát. Trump hétfőn bejelentette, hogy a tesztelési kapacitás és a tesztelés minőségének szempontjából egyetlen ország sem áll olyan jól, mint Amerika. Ez a gazdaság újbóli megnyitásának előfeltétele, amely néhány államban már egy ideje zajlik.” [Trump folyamatosan azt hazudja, hogy az USA-ban végzik a legtöbb egy főre eső tesztelést a világon, ami egyszerűen nem igaz – A szerk. megj.]
Trump bekerül a történelembe
Trump válságkezelését a New York Times is bírálja:
„A kormány és szövetségesei nyilvánvalóan teljesen ellenzik azt a pénzügyi támogatást, ami lehetővé tenné a polgárok számára, hogy extrém nehézségek nélkül továbbra is fenntarthassák a kilépési korlátozásokat. Elutasítják például a megnövekedett munkanélküli-ellátás meghosszabbítását. Andy Slavitt, aki Obama elnök alatt a Medicare és a Medicaid felelőse volt, ezt mondta: »Trump egy lógós. Szembesülve azzal a kényszerűséggel, hogy a munkáját el kell végeznie, és meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a járvány megfékezésére, egyszerűen feladta.« Ez a felelősség elől való hátrálás nem csak ezreket vezethet a halálba, hanem a koronavírus-válság gazdasági depresszióvá is alakulhat és a munkanélküliség további gyors növekedéséhez vezethet.”
A svéd Dagens Nyheter c. napilap Trumpról és a koronavírus elleni szabályok betartásáról ezt írja:
„Trump kétségtelenül bekerül a történelembe – a törvények és egyezmények elleni vonzódása miatt. Ezért nem meglepő, hogy a Fehér Ház nem törődik saját karanténszabályaival, annak ellenére, hogy több alkalmazottjánál is kimutatták a koronavírus-fertőzést.”
A német Alkotmánybíróság az Európai Bíróság ellen
A Jyllands-Posten c. liberális-konzervatív dán napilap kommentálja a Német Szövetségi Alkotmánybíróságnak az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjáról szóló határozatát és úgy látja, hogy ez egy próbálkozás az európai jog elsőbbségének gyengítésére:
„Nem kell sok fantázia ahhoz, hogy elképzelhessük, hogyan próbálják majd magukévá tenni a Német Szövetségi Alkotmánybíróság döntését olyan tekintélyuralmi államok, mint Lengyelország és Magyarország saját érdekeik megvalósításához. A korona-válság idején a nemzetállamok gyorsan és önérdekből cselekedtek, mielőtt az Európai Bizottság reagálhatott volna. Ez viszont másfelöl aláássa az európai projektum támogatottságát. Ha az uniós országok kormányai nem reagálnak azonnal, ez a végén mulasztási bűn lehet, ami mindent meginghat.”
Az utolsó szó joga
A Salzburger Nachrichten c. napilap ezt így pontosítja: „Az Európai Bíróságé az utolsó szó. Ez az elv mindig érvényes, amikor uniós jogról van szó. És ez természetesen Németországra is vonatkozik. ”
A korrupcióval gyanúsított Netanyahu miniszterelnök marad
Tekintsünk most Izraelre. A napokban eskették fel az új egységkormányt. Binjámin Netanyahu miniszterelnököt ugyanakkor korrupcióval vádolják, és ebben az ügyben május végén kell majd bíróság elé állnia. A Jerusalem Post c. legolvasottabb izraeli napilap ezt írja:
„A Likud által elkövetett új rágalmazási kampányt Mandelblit főügyész és az ügyészég ellen Netanyahu miniszterelnök május 24-án kezdődő korrupciós eljárása előestéjén súlyosan el kell ítélni. Ennek a kampánynak az a célja, hogy aláássák Izrael jogállamiságát. Mandelblit és alkalmazottai jó hírnevét akarják diszkreditálni. E cél elérése érdekében a Netanyahu vezette Likud magas rangú tisztviselői kihúzták a fiókból a tízéves Harpaz-ügyet. Ezzel súlyosan vádolják Mandelblitet, aki akkoriban a legmagasabb rangú katonai szóvivő volt.”
Líbiában folytatódnak a harcok
„Vannak jelek arra nézve, hogy a konfliktusban résztvevő felek közötti harc fokozódni fog” – írja a Sabah c. kormánypárti török napilap és így folytatja:
„Haftar lázadó tábornok hadseregének Oroszország szállít fegyvereket, mert a Kremlt nem érdekli a nemzetközi fegyverembargó. Ezenfelül orosz zsoldosok is harcolnak Haftar oldalán. Moszkva nyilvánvalóan tovább akarja bővíteni befolyását Líbiában. Ez most nem nehéz, mert az Egyesült Államok a novemberi elnökválasztás miatt teljesen távol tartja magát Líbiától, és így szabad kezet enged az oroszoknak. Mindez persze nem segíti az országot, itt most átfogó béketervre van szükség.”
Nyitás Madridban (Fotó: Sky News)
