A Kulturális Örökség Napjai egy egész Európára kiterjedő rendezvénysorozat, az 1980-as évek óta invitálja az érdeklődőket, hogy látogassanak el olyan épületekbe, műemlékekbe, amelyek egyébként zárva vannak a nagyközönség előtt. Idén a járvány megnehezítette ugyan a szervezést, de nem lehetetlenítette el.
Minden országban „csökkentett üzemmódban”, de megrendezésre került a Kulturális Örökség Napjai ezen a hétvégén. A résztvevő helyszínek maszkkal, fertőtlenítős automatákkal és távolságtartós sétákkal várják a vendégeket.
A Parlament Vadászterme, ahol a hivatalos fogadásokat szokták tartani (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)
A kezdeményezés 1984-ben indult útjára, a franciák találták ki, hogy legalább egy hétvégére minden országban nyissák meg azokat a történelmi műemléképületeket, amelyek nem látogathatóak az év többi napján. A legtöbb „nyugati” ország szinte azonnal csatlakozott és 1985-ben az épített örökségért felelős európai miniszterek döntöttek arról, hogy az Európa Tanács karolja fel a rendezvényt.
A kezdetekben Nyitott Kapuk Napjának hívott mozgalom 1991-ben elnyerte az Európai Unió támogatását is, azóta Európai Örökség Napok (European Heritage Days) néven szerepel a résztvevő országokban. Bár az Európai Unió jelentős támogatásával működik, fontos hangsúlyozni, hogy az eseménysorozat nem korlátozódik a tagországokra, minden európai országot bátorítanak a részvételre. Ma már 50 országban rendezik meg a Kulturális Örökség Napjait. A mozgalomnak saját nemzetközi koordinációs irodája is van.
A volt Karmelita kolostor (a legmagasabb épület legfelül), jelenleg Orbán Viktor munkahelye a Parlament VIP teraszáról (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)
„Európa közös örökségünk” – hirdeti a szlogen minden országban és valóban határokon átnyúló szervezésről van szó, hiszen bármilyen országból érkezhet látogató bármelyik ország nyitott intézményeibe ilyenkor. A kezdeményezésben meg is fogalmazták 1984-ben, hogy cél egymás jobb megismerése, megértése a nyelvi és kulturális különbözőségek ellenére. A szervezők abban is reménykedtek, hogy sikerül nyitottabb viselkedésre ösztönözni az európaiakat, hogy így jobban ellen tudjunk állni a szélsőségeknek, idegengyűlöletnek, nácizmusnak. A műemlékvédelmi cél sem elhanyagolható, hiszen ha megismerjük (kívül-belül) épített örökségünket, közelebb kerülünk hozzá, megszeretjük és jobban fogunk vigyázni rá, gondoskodni róla.
A rendezvény fontos jellemzője, hogy minden országban ingyenesnek kell lennie (adományt el lehet fogadni) és ha lehetséges, szakértő vezetővel kell bemutatni az adott épületet, műemléket. Az időpont is mindig azonos, szeptember harmadik hétvégéje.
A pesti Vigadó főlépcsőháza (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)
Magyarország 1999 óta vesz részt a szervezésben. A magyarul Kulturális Örökség Napjai elnevezésű hétvége különösen népszerű, mert vidéken és a fővárosban is nagyon sok olyan intézmény tart nyitva, ahova egyébként egyáltalán nem vagy csak igen drága belépőjeggyel juthatnának be az érdeklődők. A köztársasági elnök munkahelye vagy a gyógyfürdők közvetlen forrásainak helye például a közönség által egyébként nem látogatható és a Parlamentben sem nagyon lehet máskor kijutni a VIP teraszra, ahova csak különleges vendégeket invitálnak hivatalos látogatások alkalmával.
Az idei járványhelyzet megnehezítette a szervezők dolgát, de nem tántoríthatta el az európaiakat, hogy megnyissák a műemlékek kapuit. Előfordul, hogy egy-egy helyszín csak online tart nyitva vagy idén nincs csoportos vezetés, de kellő elővigyázatosság mellett így is több, mint 28 ezer helyszínen várják az érdeklődőket.
Nemecsek a Füvészkertben (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)
