Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének egyik folyóirata a Tanulmányok, amelynek évente két száma jelenik meg. Az idei első száma (2020/1) hagyományosan irodalmi és a nyelvtudományi témákkal foglalkozó dolgozatokat közöl, illetve olyan tanulmányokat is, amelyek az említett két diszciplína határtudományainak minősülnek. A 2020/1-es szám öt tematikus egységre bomlik, amelyben nyolc tanulmány és két kritika olvasható. Ez alkalommal a Nyelvészet, pragmatika, pszicholingvisztika a legnagyobb terjedelmű.
Tanulmanyok
A folyóirat bevezető tanulmánya Nagy Imre Katona József-kutatásainak egy fontos eredményét tárja elénk: a drámaíró István. A’ Magyarok Első királlya című kevésbé ismert műve kapcsán felmerülő irodalom-, kultúr- és művelődéstörténeti kérdéskörre fókuszál. Szó esik a dráma keletkezéstörténetéről, a Szent István-kultusz történetének három szakaszáról. A dolgozat tehát túlmutat Katona József drámájának határain, a Szent Istvánhoz köthető jelentéstartalmak kérdései is kirajzolódnak előttünk.
A következő tematikus egységben három nyelvtudománnyal foglalkozó tanulmány kap helyet. Elsőként Angyal László a Nyitrai Egyetemről Fülek/Fil’akova névszemiotikai tájképét mutatja be. Bárhová megyünk, mindenhol találkozunk vizuális üzenetekkel. Angyal rávilágít, hogy a névszemiotikai tájkép az idő, a tér és a társadalom dimenziójától függően dinamikusan változik. Gyűjtése 200 fényképes dokumentumot tartalmaz a névtáblákról és egyéb felületekről, figyelembe véve az extralingvális jeleket is. Majd Imre Attila a Sapientia Egyetemről az angol nyelvű TED-feliratok hallgatók által magyarra fordított változatainak hibatípusait ismerteti 534 példán keresztül. Négy hibatípust állapít meg, az esetek 60%-ában helyesírási hibákról van szó, amelyek a legtöbb esetben (18,35%) „csak” elírások. Felhívja a figyelmet arra, hogy a feliratozónak tudatosítania kell, hogy feliratát akár több millióan is olvashatják. Végül Szabó Roland-Attila angol nyelvű dolgozata A sértő humor értelmezését befolyásoló tényezők és feltételek doktori értekezésének részletét mutatja be. Ismerteti az alapvető humor- és sértőhumor-elméleteket, áttekinti és szemlélteti azokat a legfontosabb tényezőket, amelyek úgy alakítják a megnyilatkozást, hogy azok az adott kontextusban humoros és/vagy sértő hatást érjenek el.
A Tanulmányok Irodalomtudomány című rovatában Véry Dalma (szintén angol nyelvű) tanulmánya olvasható, amelyben James Joyce Ulyssesének költői kilendüléseit, azaz a prózai szövegben előforduló lírai elemeket tanulmányozza. Németh Ákos Márai Sándor regényeit, ez alkalommal A gyertyák csonkig égnek címűt vizsgálja világirodalmi kontextusban. Célja Márai írásmódjának a puszta nosztalgia érzéseit meghaladó mélyebb összefüggéseinek feltárása.
A Határtudományok tematikus egységben Támba Renátó Nevelési jelenetek, gyermekportrék és Erósz-figurák a késő klasszikus kori és a hellenisztikus görög szobrászatban című tanulmánya kap helyet, amelyben 15 példán keresztül kétfajta gyermekábrázolást különböztet meg: a hétköznapi gyermekportrékat és a korszak egy-egy eszméjét kifejező alkotásokat. Somogyvári Lajos dolgozata is itt kap helyet, amely az 1951-es Zágrábi Egyetemen történő eseményeket kutatja amerikai olvasatban. Legfőbb következtetése, hogy mindig több lehetőséget vegyünk számításba a történeti múlt feltárásában, mivel ez közelebb áll a valóság komplexitásához.
A folyóirat utolsó egységében két kritikát olvashatunk: Tapodi Zsuzsanna-Mónikától irodalmi jellegűt Thomka Beáta: Regénytapasztalat: Korélmény, hovatartozás, nyelvváltás című kötete kapcsán, valamint Balázs Imre Józseftől egy szürrealista kiállításról: A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig ‒ Válság és újjászületés 1929-ben.
A Tanulmányok idei első száma több olyan tanulmányt is tartalmaz, amely korábbi kutatások folytatásaként, kiegészítéseként jelent meg. Viszont, ami a kötet valamennyi dolgozatára jellemző, hogy kutatási témájukat aktualizálják, a jelenre, a kor emberére reflektálva mutatják be.
Fekecs Emese
Illusztráció (Fotó: archív)
