A nemzeti kisebbségek nyelvén megjelenő médiumok folyamatos pénzügyi gondokkal küszködnek. Közszolgálati jellegük egyre inkább háttérbe szorul az üzleti érdekek miatt, túlélésük pedig gyakran az egyes kisebbségi közösségeken belüli politikai elit kénye-kedvétől függ. Az általuk alkalmazott munkatársak kétharmada tiszteletdíjas külmunkatárs, a legstabilabb bevételi forrásaik pedig a projektalapú finanszírozás és a közvetlen támogatás – habár gyakran ez sem elég a biztonságos működéshez.

Ezek a kulcsfontosságú megállapításai A szerbiai nemzeti kisebbségek nyelvén megjelenő médiumok pénzügyi helyzete elnevezésű kutatásnak, amelyben (11 különböző nyelven megjelenő) összesen 26 médium vett részt A kutatást a Szerbiai Újságírók Egyesülete (Udruženje novinara Srbije – UNS) végezte  2020 októberében és novemberében.

A kutatásban internetes portálok, nyomtatott sajtótermékek, rádió- és tévéállomások egyaránt részt vettek. Az egyes szerkesztőségek között úgy nagyságrendben, mint a bevételek tekintetében drasztikus az eltérés. A Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség (APR) honlapján megtalálható adatok szerint a cseh nyelven megjelenő Hlas 2019. évi összbevétele 590.000 dinár volt, míg a román nyelven megjelenő Libertatea újságé 44 millió dinár. Ebből mintegy 40 millió dinárt tesznek ki a különböző donációk és szubvenciók.

A különböző bevételi forrásoktól függetlenül a megkérdezett médiumok többsége elsősorban tiszteletdíjas külmunkatársakra támaszkodik. Az alkalmazottak kétharmada (66 százalék) tiszteletdíjas, és csak 34 százalékuk van munkaviszonyban. A román nyelvű Toročanska svetlost nevű médiumnál viszont kizárólag önkéntesek „dolgoznak”.

A vizsgálat tárgyát képező médiumok háromnegyede (76 százaléka) értékelte úgy, hogy rosszabb gazdasági helyzetben vannak, mint a többségi nyelven megjelenő médiumok. Mindössze 4 százalék vélte úgy, hogy jobb helyzetben vannak, mint a többségi nemzethez tartozó médiumok, mert közvetlen támogatást kapnak Vajdaság Autonóm Tartománytól. A megkérdezettek egyötöde szerint a többségi vagy valamelyik kisebbségi nyelven megjelenő médiumok azonos helyzetben vannak.

A többséginél rosszabb gazdasági helyzet fő okaként a legtöbb kisebbségi médium a piac korlátoltságát jelölte meg – úgy a termékeik és szolgáltatásaik eladása, mint a potenciális reklámpiac vonatkozásában. A kisebbségi médiumok gyakran a gazdaságilag kevésbé fejlett térségekben működnek, ahol a gazdaság teljesítőképessége kisebb, a fiatalok pedig elvándorolnak, ami még inkább megnehezíti a fenntartható működésüket.

A bizonytalanság a másik közös jellemzője ezeknek a médiumoknak, mert mindig kérdéses, hogy a pályázatokon elnyert összegek, a közvetlen támogatások és más bevételi források elegendőek lesznek-e a zavartalan működéshez. Különösen jellemző ez azoknak a médiumoknak az esetében, amelyek elsődleges bevételi forrásként a különböző állami szinteken kiírt tájékoztatási pályázatokat jelölték meg.

A kisebbségi médiumok 2020-ban átlagosan két pályázaton nyertek, az elnyert összegek pedig 100.000 dinár (Hrvatske novine, Sajtószabadság Alapítvány) és 12,5 millió dinár között mozogtak. Ez utóbbi összeget a Kovačica RTV közvállalat nyerte az önkormányzati pályázaton.

A vizsgált médiumok egyötöde 2020-ban vagy semennyit nem nyert az állami pályázatokon, vagy nem is pályázott (Ruske slovo, Bunjevačke novine, RTV Aldi, presheva.com, Novi Radio Petrovec, Toročanska svetlost).

Habár a megkérdezettek negyede a pályázatokat jelölte meg legfontosabb bevételi forrásként, azok lebonyolításával kapcsolatban komoly kritikákat fogalmaztak meg. Meglátásuk szerint az eszközök legnagyobb részét azok a médiumok kapják, amelyek közel állnak a jelenlegi hatalomhoz, a döntést előkészítő bizottságok pedig gyakran nem is értik az adott kisebbség nyelvét. Többek szerint gyakori eset, hogy egy „többségi médium” bead egy „kisebbségi projektumot”, amelyet jóvá is hagynak – de ettől még az adott médium nem tekinthető kisebbséginek.

Arra az egyre inkább elterjedt gyakorlatra is rámutattak, hogy egy adott médiumot vagy produkciós házat kizárólag abból a célból hoznak létre, hogy az nyerjen az adott állami pályázaton.

A fenti visszásságok elkerülése érdekében a kisebbségi médiumok azt javasolják, hogy a szakmai szervezetek (újságíró egyesületek, Sajtótanács és maguk a médiumok) közösen gyakoroljanak nyomást a hatalomra annak érdekében, hogy ezekről a pénzekről szakmailag felkészült bizottságok döntsenek, szakmai szempontok alapján, figyelembe véve az adott kisebbség sajátosságait.

Egyes médiumok jelentős támogatást kapnak külföldi donátoroktól. Szerintük ezeken a pályázatokon még gyakrabban is nyernek, mint a belföldieken, mert amíg itthon sokszor politikai szempontok alapján döntenek, addig a külföldi pályáztatók inkább a javasolt projektum minőségét és jelentőségét veszik figyelembe.

Vajdaság Autonóm Tartomány 2020-ban összesen 312 millió dinárt hagyott jóvá kilenc, különböző kisebbségi nyelveken megjelenő nyomtatott médium számára, amelyek alapítója a nemzeti tanács. Ezek pályáztatás nélkül jóváhagyott támogatások.

A magyar nyelven megjelenő Hét Nap hetilap 30 millió dinárhoz jutott ezekből az eszközökből, a Hrvatska riječ  pedig 38 millióhoz. Támogatást kapott a Makedonska videlina és a Bunjevačke novine is, ezek nagyságrendje azonban nem ismert. A nyilvánosan elérhető pénzügyi jelentéseik alapján 2019-ben a Macedón Információs és Tájékoztatási Központ közel 8 millió dinárt (7.756.000) kapott donációk és szubvenciók címén, míg a szabadkai Bunjevác Információs Központ valamivel több, mint 10 millió dinárt.

Mindössze két olyan médium volt, amelyik a saját bevételt jelölte meg legfontosabb bevételi forrásként. Ezek a Családi Kör hetilapot kiadó, és a Szabad Magyar Szó portált működtető Sajtószabadság Alapítvány, amelynek a lapeladás az első számú bevételi forrása, valamint az albán nyelvű RTV Aldi, amelynek a marketingből származó bevétel a legfontosabb forrása.

A kutatásban részt vevő kisebbségi médiumok különbözőképpen látják anyagi gondjaik lehetséges megoldását, de abban egyetértenek, hogy számukra is meg kell teremteni a stabil működés feltételeit, és hogy meg kell védeni őket a politikai nyomásgyakorlástól. Azt is hangsúlyozzák, hogy a közpénzek elosztásánál szakmai bizottságokat kell felállítani, amelyek tagjai értik az adott kisebbség nyelvét is.

Slađana Dimitrijević