Németországban tartományi választásokat tartottak, amelyeken gyengült a CDU. Japánban aggódnak a vakcináció miatt, Mexikóban pedig egy szolidárisabb Európa után vágyakoznak. A Nyugat-Balkán országai összefognak. Csupa ellenkező előjelű fejlemény… Ezekről írt a héten a világsajtó.
Tartományi választások Németországban
Kezdjük a baden-württembergi és a rajna-vidék-pfalzi választásokkal! A bécsi Der Standard erről ezt írja:
„Igaz, hogy Németországban egyre növekszik a felháborodás a folyamatos korlátozások miatt, de a szavazók nyilvánvalóan ennek ellenére sem akartak változást a régióik élén. Ez egy halvány reménysugár a CDU új elnöke, Armin Laschet számára. Mert ez azt jelenthetné, hogy a szeptemberi országos választásokon ismét az első helyen végezhet a CDU.”
Erről a Neue Zürcher Zeitung a következő véleményen van:
„Angela Merkel mindinkább magára marad. A parlamenti képviselőcsoportja nem fogja szótlanul elfogadni, hogy ez a párt a szeptemberi választások vesztese legyen. A választások eredmény döntő hatással lesz Armin Laschet jövőjére.”
A budapesti Élet és Irodalom hetilap szerint Németország zöldül:
„A nép zúgolódása érthető.
Először nem volt elég vakcina, most meg túl sok is az oltásra kijelölt, körülményesen működő központok kapacitásához képest. Megoldás lehetne a háziorvosok bevetése, ha a politikusok nem aggodalmaskodnának, hogy akkor is betartható-e a korosztályok és foglalkozások szerinti rangsorolás. A kormány könnyítések és szigorítások között lavíroz, ami indokolható ugyan a járvány változatos alakulásával, ám mégis a koncepció hiányának érzetét kelti. A rugalmasság amúgy sem német erény, az alaposság viszont nem kedvez a gyors, határozott cselekvésnek.
Mindkét helyen – Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalzban – kétségkívül komoly szerepet játszott az eddigi és leendő miniszterelnökök, Winfried Kretschmann és Malu Dreyer népszerűsége, mondhatni, karizmája. Különbség azonban, hogy a Zöldek baden-württembergi győzelme és Rajna-vidéki megerősödése igazolta az országos trendet.
Végső soron persze a vírus dönt mindenről; de ha őszre megkegyelmez a CDU-nak, és nem taszítja kétségbeesésbe újabb mutánsokkal a németeket, a kereszténydemokrata párt marad messze a legerősebb a parlamentben.”
Szíriában tovább dúl a véres polgárháború
Szíriában már tíz éve tombol a polgárháború. A stockholmi Dagens Nyheter szerint:
„Az egész olyan fiatalok letartóztatásával és megkínzásával kezdődött, akik Aszad-ellenes jelszavakat terjesztettek a szíriai Dara városban. 2011. március 15-e a harag napja lett, és ez a harag gyorsan tovább terjedt az ország többi részére. A diktátor erőszakkal lépett fel a békés tüntetők ellen, akik közül azonban néhányan fegyverhez is nyúltak. A hadsereg erre polgári célpontokat támadott meg.
Az elmúlt tíz évben több százezer embert öltek meg, és milliók kényszerültek menekülésre. Aszad rendszere diadalmaskodott, de ennek az ára romhalmaz.
De még akkor is, ha az arab tavasz jéggé dermedt, a tapasztalatok és az álmok tovább élnek, és badarság lenne azt mondani, hogy az iszlám és a demokrácia összeegyeztethetetlenek.”
EU helyett egy balkáni közös piac
A Balkán jövője az Európai Unióban látszott kirajzolódni. De ez a jövő már a múlté, mivel az EU még sok éven át nem fog új tagokat befogadni, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung:
„Romano Prodi 2003-ban még arról beszélt, hogy a balkáni államoknak az EU-ban a helyük. A Nyugat-Balkán hat államával az EU-nak most 33 tagja lenne, de ezt már nem csak Párizs utasítja el.
A Nyugat-Balkánon most más koncepciókat követnek abból a célból, hogy a lehető legközelebb kerüljenek az EU-hoz. Ennek egyik példája a régió ipari és kereskedelmi kamarái közötti együttműködés. Ebbe Albánia, Bosznia, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró és Szerbia tartoznak bele. A testület bár formálisan csak gazdasági kérdésekkel foglalkozik, mindenekelőtt politikai jellegű. Ez már abból is kiderül, hogy Szerbia és Koszovó egyenlő partnerként vesz részt az együttműködésben.”
Kételyek az AstraZene a-féle vakcina körül
A londoni The Daily Telegraph megnyugtatja olvasóit:
„Az Egészségügyi Világszervezet kijelentette, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a vérrögöket az oltás okozta volna. Az Európai Gyógyszerügynökség szerint az oltás előnyei nagyobbak, mint a kockázatai. A 17 millió oltás során eddig csak 37 halálesetet jegyeztek fel.”
Japánban a kormány nagy reményeket fűz az AstraZeneca vakcinájához, habár ezt az oltóanyagot ott még nem hagyták jóvá. A tokiói Nihon Keizai Shimbun éppen ezért aggódik az oltóanyag felfüggesztése miatt:
„A szakértők remélhetőleg arra a következtetésre fognak jutnak, hogy az AstraZeneca oltása nem növeli a trombózis kockázatát. A tudománynak és a valós adatoknak kell a legfontosabb prioritást biztosítaniuk ebben a kérdésben.”
A mexikóvárosi La Cronica de Hoy figyelmeztet:
„A járvány felkelti a nemzetközi média figyelmét, míg a más betegségek, mint például a kanyaró vagy az influenza elleni védőoltások negatív reakcióiról nem írnak semmit.
Az európaiaknak szolidaritást kellene mutatniuk, és több millió oltóanyagot kellene elérhetővé tenniük a különösen kiszolgáltatott államok részére. Ezzel nagy szívességet tennének az egész világnak.”
A brit kormány az atomarzenál bővítését tervezi
A brit kormány 260 darabra kívánja bővíteni nukleáris robbanófejeinek arzenálját. A londoni The Times részletezi az értesülést
„Nemrégiben még az atomtöltetek számának csökkentéséről volt szó. A kormány szerint azonban más országok bővítették készleteiket, míg Nagy-Britannia arzenálja továbbra is kisebb, mint fő szövetségeseié.”
A tokiói Asahi Shimbun „súlyos döntésről” van szó:
„Az atomsorompó-egyezmény által hivatalosan elismert öt nukleáris hatalom – az USA, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína – közül eddig csak Kína növelte meg nukleáris arzenálját, míg a többi állam évtizedekig a leszerelésre törekedett. Johnson miniszterelnök most megfeledkezik a felelősségéről.”
A tajpeji Lianhe Bao hasonlóan látja ezt a helyzetet:
„A Brexit után Nagy-Britannia a saját külpolitikai útját járja. London szívesen visszaállítaná a Brit Birodalom egykori dicsőségét, de ez most csak a dezorientáltságról tanúskodik.”
A Crossroads Baker (Bikini-atoll, 1946. július 25.) víz alatti atomrobbantási kísérlet. (Fotó: Wikipédia)
