Március 20-án van a boldogság világnapja. A tavaszi napéjegyenlőség szinte minden kultúrában megjelenik, a megújulás, újrakezdés, fény ünnepe jól köthető a boldogsághoz. Rendszerint ezen a napon jelenik meg a World Happiness Report, amely a világ országait rangsorolja és megmutatja, mennyire vagyunk boldogok és elégedettek körülményeinkkel.
A boldogság világnapját Bhután kezdeményezésére jelölte ki az ENSZ Közgyűlés 2012-ben. A javaslatot az indiai születésű, Amerikában nevelkedett Jayme Illien nyújtotta be. Jayme Teréz Anya egyik árvaházából került Amerikába, egy egyedülálló nő fogadta örökbe, felnőttként Jayme a jótékonykodásnak szentelte életét. A világnapot kezdeményező Bhutánban egy saját maguk által kitalált mutatóval mérik az állampolgárok jólétét. A bruttó nemzeti boldogság (GNH) fogalmát 1972-ben vezette be az ország akkor trónra kerülő új királya, aki úgy tartotta, sokkal fontosabb egy országban az emberek jóléte, mint a gazdasági adatok alapján kalkulált GDP (egy főre jutó bruttó hazai termék).
A GNH mutató a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés, a természeti környezet védelme, kultúra megbecsülése, a kormányzás minősége alapján tudja megmondani, mennyire boldogok az állampolgárok. Ma már több ország használja hivatalos mutatóként.
A világnapon megjelenő World Happiness Report is hasonló adatok alapján kalkulál, hat szociális, gazdasági és környezeti tényezőt vizsgál, köztük a várható élettartamot, a szociális biztonságot, korrupciós viszonyokat és a negatív várakozásokat is figyelembe veszi. A „boldogságjelentés” tavaly még nem vizsgálta a világjárvány hatásait, idén már ez is sorra került.
Idén az eddigi 156 ország helyett csak 149 szerepel a felmérésben. A lista elején és végén nincs sok változás, idén is a finnek „nyerték” az aranyérmet, a sor végén pedig Afganisztán kullog.
Magyarország nem moccant az 53. helyről, Szerbia viszont megtáltosodott és feljött a 48. helyre. A szerbek tavaly még a 64. helyen álltak, ami jónak mondható, az ország folyamatosan „boldogul” az utóbbi években, ekkora javulást azonban még nem mutattak be.
A lista első helyeit általában Európa északi országai foglalják el, az utóbbi években jött fel közéjük Svájc. Finnország stabilan tartja első helyét és a többi ország is csak egy-egy helyezésnyi különbséggel váltogatja egymást. Az idei első tíz helyezett:
1. Finnország
2. Dánia
3. Svájc
4. Izland
5. Hollandia
6. Norvégia
7. Svédország
8. Luxemburg
9. Új-Zéland
10. Ausztria
A lista utolsó helyein is nagyjából ugyanazok az országok állnak, Haiti, Malawi, Lesotho, Botswana, Ruanda, Zimbabwe után Afganisztán zárja a sort. India is rendszerint az utolsók között van.
Az Európai Unió legboldogtalanabb országa mindig Bulgária, ez most is így van, de sikerült előrébb lépniük a listán nyolc helyet. Meglepetés még Kína, nekik a 94. helyről sikerült feljönniük a 84.-re.
A kutatás idén egy másik sorrendet is felállított, amely kizárólag a 2020-as évre vonatkozó adatokat veszi figyelembe. A koronavírussal kapcsolatban csak 2020-ban tudtunk nyilatkozni, így összehasonlítást még nem lehetett végezni, de azt már fel lehetett mérni, milyen hatást gyakorolt a világjárvány a jólétünkre, életünkre.
Ebben a listában hasonlón szerepelnek az országok, ugyanúgy a finnek vannak elől, de az első tízbe itt bekerült Németország és Izland megelőzi Dániát. Luxemburg ebben a felmérésben nem vett részt, ezért nem is szerepel a sorban. Magyarország ugyanúgy a lista közepénél tanyázik, és a szerbek itt is megelőzik a magyarokat.
A világjárvány természetesen rányomta bélyegét az elmúlt évre, a kutatók azonban felhívják a figyelmet, hogy az összefogás, szolidaritás, egymásra utaltság érzése pozitív értelemben jelent meg az országokban és megerősítette az embereket. Az első helyen álló Finnország esetében megemlítik, hogy a finnek között nagyon magas az egymás iránti bizalom érzése és ez segítette a járvánnyal kapcsolatos intézkedések betartását. Ennek tudják be, hogy az országnak sikerült alacsonyan tartani a megbetegedések és a halálestek számát is.
A negatív hatások között szinte minden országban a bizonytalanság, munkanélküliség, jövőtől való félelem, aggódás, szomorúság, egymástól való elszakadás, elszegényedés, gazdasági visszaesés jelenik meg.
Az Egyesült Államok egy helyet csúszott vissza. Míg a korábbi évek visszalépései nagyban voltak köszönhetők Donald Trump elnökségének, az elmúlt évben már a járvány súlyossága rombolta az amerikaiak jókedvét. Az amerikaiak azonban úgy tűnik, a sok haláleset ellenére is megőrizték optimizmusukat és a rájuk jellemző bizakodással tekintenek a jövőbe, ugyanis a kizárólag a járványra koncentráló listában több helyet is előre tudtak lépni.
Kína és azok az ázsiai országok, ahol szigorú központi intézkedéseket rendeltek el a kormányok, jobban meg tudták fékezni a járványt, ezért most „boldogabbak”, mint azok a nyugati országok, ahol későn reagáltak és elszabadult a vírus. Ezek között említik az Egyesült Államokat, Nagy Britanniát, Németországot és Spanyolországot. Kínában az emberek fegyelmezettsége is segítette a járvány elleni küzdelmet, az intézkedéseket maguk is betartják és másoktól is elvárják a szabályok követését, míg például Mexikóban sokkal lazábbak az emberek, kevésbé szabálykövetőek.
Más a helyzet olyan országokban, mint Brazília, ahol a kormányzat sem tartotta feladatának korlátozó intézkedések meghozatalát és az állampolgárok csak akkor ijedtek meg, amikor már késő volt. A félelem itt későn és egyszerre jelent meg magától a vírustól és a kormányzás megbízhatatlanságától.
A közösségi média pozitív és negatív hatással is megjelent az egyén életében. A bezártság miatt mindenképpen jó hatása volt, hogy az emberek a közösségi médián keresztül tudtak egymással érintkezni. Azok viszont, akik ezen keresztül követték a járvánnyal kapcsolatos híreket, sokkal több idegeskedésről, mélyebb depresszióról számoltak be. Mivel a rossz hírek, álhírek hatására nő a bizonytalanság, az ember egyre jobban késztetést érez, hogy keresse a híreket, ez pedig újabb negatív hírek olvasásához, majd újabb bizonytalansághoz vezet és így tovább.
A jelentés idén nem foglalkozik a nagyvárosok rangsorolásával, Magyarország azonban közzétett egy „boldogságtérképet” a világnap alkalmából. Az eredmény szerint Szombathelyen legboldogabbak a magyarok, az ország túlsó felében, Nyíregyházán pedig a második legboldogabbak.
Szerbiában állítólag sokat javult az emberek boldogságérzete tavaly óta (Fotó: Pixabay)
