Jurij Gagarin 1961. április 12-én indult az űrbe a Vosztok-1 fedélzetén. Az ENSZ 2011-ben nyilvánította Gagarin tiszteletére az emberes űrutazás és az űrhajózás világnapjává ezt a napot.

A szovjetek már 1957-ben előnyre tettek szert az űrversenyben, amikor felbocsátották a Szputnyik-1 elnevezésű első műholdat. A II. világháború után kibontakozó űrverseny a szovjetek és Amerika között igazából két mérnökzseni versengése volt. A szovjeteknél a tragikus sorsú Szergej Koroljov (akit saját sztálini rendszere nyomorított meg), Amerikában pedig a náci Németországból „importált” Wernher von Braun vitte sikerre az űrkutatást.

Koroljov volt a „gazdája” az első Szputnyiknak és Gagarin űrhajójának is. A Vosztok-1 fedélzetén Gagarin 108 percet töltött az űrben, megkerülte a Földet, majd ejtőernyővel érkezett vissza. Utóbbira azért volt szükség, mert a Vosztokban nem volt leszállást biztosító rendszer, így Gagarinnak katapultálnia kellett a visszaérkezés utolsó fázisában.

Gagarin a Szovjetunió Hőse lett, beutazta a világot, majd többször is előléptették, az űrhajós kiképzés vezetőjének nevezték ki. További repüléseit nem támogatták – nehogy baj érje a nemzeti kincset – mégis egy rutinrepülés során vesztette életét 1968-ban. Egy MIG-15-ös repülése során egy Szuhoj (SZU-15) műszaki hiba miatt túl alacsonyan repült, mindössze 500 méteren és olyan közel került Gagarin gépéhez, hogy a lökéshullámok miatt a MIG-15 kezelhetetlenné vált és lezuhant.

Az űrversenyben a szovjeteknek és az amerikaiaknak is jutott több trófea. A szovjetek „megnyerték” az első emberes küldetést, Amerika megnyerte a Holdat. Közben mindkét oldalon váltották egymást a nagy elsők és nagy sikerek. A szovjetek bocsátották fel az első műholdat, majd Gagarin után Valentyina Tyereskova mutatott be újabb bravúrt, az első nő volt az űrben 1963-ban. Utána Alekszej Leonov lett a nagy első: 1965-ben űrsétát tett. Leonov még egyszer bizonyított, az első közös szovjet-amerikai küldetést vitte sikerre, a Szojuz-Apollo parancsnokaként 1975-ben. Ez a barátságos űrbéli kapcsolódás volt a szimbolikus lezárása az űrversenynek.

Közben Amerika is haladt a kutatással és csak hajszállal maradtak le Gagarin mögött, 1961 májusában Alan Shephard már az űrben járt, majd John Glenn megkerülte a Földet a Mercury-program keretében. Glenn is több rekordot tart, 77 évesen még repült egyet a Space Shuttle Discovery űrrepülőgép fedélzetén (1998-ban), ezzel ő a legidősebb ember, aki valaha az űrben járt.

A fentebb említett Wernher von Braun sem tétlenkedett, összedobta az amerikaiknak a Saturn V rakétát, amely két rekordot is tart: máig a legnagyobb zajt produkáló ember alkotta szerkezet, és nem mellesleg ez hurcolászta azt a 12 amerikait, akik az Apollo-program keretében eljutottak a Holdra 1969 és 1972 között.

A Hold után következett a Space Shuttle (űrrepülőgép) program, olyan űreszközt hozott létre, amelynek részeit többször fel lehetett használni. A program a szovjeteknél is fejlesztésre került, meg is épült a Buran, de az 1980-as években már nem emelkedett a levegőbe. Az amerikai Space Shuttle program 2011-ben zárult le, stílusosan szólva űrt hagyva maga után, ugyanis az időközben megépült Nemzetközi Űrállomásra nem tudtak mivel feljutni az amerikaiak és az orosz Szojuzokra kellett támaszkodniuk, vagyonokat kifizetve egy-egy utazásért a 2010-es években.

A SpaceX magáncégként szállt be a NASA mellé a fejlesztésbe és tavaly, történelmet írva végre Amerika is visszatért az űrbe. A Crew Dragon akkor két személyt vitt fel sikeresen a Nemzetközi Űrállomásra, azóta már egy négyszemélyes küldetés is célba ért. Április 22-re van betervezve az újabb, Crew-2 elnevezésű misszió, majd nem sokkal utána érkezik vissza a Crew-1 a Földre.

És akkor még nem is említettük a Marsot, ahol tavaly óta kimondottan nagy a forgalom és napokon belül várható a Mars felszínéről induló első repülés, amelyet egy kis kutató-helikopterrel fog végrehajtani a NASA.

Az oroszoknál „menetrendszerűen” közlekednek a Szojuzok a Nemzetközi Űrállomásra, de a 60. évfordulót természetesen ők sem felejtették el, pénteken szerencsésen megérkezett és dokkolt a Nemzetközi Űrállomásra az évforduló alkalmából Gagarin névre keresztelt Szojuz, amelyen két orosz és egy amerikai űrhajós utazott.

Eddig 565 ember járt az űrben. Hogy pontosan hol van a világűr határa, arról 1966 óta vitatkozunk itt a Földön, Kármán Tódor számítása szerint 100 km magasságban lehet meghatározni, azóta ez a Kármán-vonalnak nevezett határ a körülbelüli érték.

Jelenleg tíz ember tartózkodik az űrben, mindnyájan a Nemzetközi Űrállomás lakói.

Az oroszok évfordulós Gagarin-küldetésének legénysége Csillagvárosban 2021 március 24-én (Fotó: NASA)