A Föld napja a világ legnagyobb környezeti eseménye. Kezdeményezői Gaylord Nelson, Wisconsin állam szenátora és Denis Hayes, egyetemi hallgató voltak. Az első Föld napja rendezvényt 1970. április 22-én tartották és már akkor több mint 20 millió amerikai figyelmét sikerült felhívni a környezetvédelem fontosságára. Ez az a világnap, amelyhez azóta a világ szinte minden országa csatlakozott.

Az idei világnap jelmondata: „Állítsuk helyre Földünk egyensúlyát!”

Több, mint fél évszázada tudjuk, mit kellene tennünk, mégsem tettünk eleget, erre figyelmeztet a túlterjeszkedésünk miatt egyensúlyából kibillent földi ökoszisztéma a koronavírus-világjárvánnyal. A klímaváltozás a visszafordíthatatlanság határán áll, számos ország és város hirdetett már klímavészhelyzetet, mégsem változtatunk.

Az 1960-as évek óta minden évtized melegebb volt, mint az előző, az utóbbi öt év volt az eddigi legmelegebb a Földön, a következő évek még melegebbek lesznek. Az átlagos középhőmérséklet 2019-ben megközelítőleg 1,1 Celsius-fokkal volt melegebb, mint 1850-1900 között, azaz mielőtt a fosszilis energiák égetése elterjedtté vált. Ha elérjük a 1,5 fokot, az jóval extrémebb időjárással és százmilliók szenvedésével jár – figyelmeztetnek a tudósok.

A vízfelhasználás kétszer gyorsabb ütemben nőtt az elmúlt száz évben, mint a lakosság. Több ország gyorsabban termeli ki a vizet a folyókból, tavakból, forrásokból, mint ahogy ezek a rendszerek újratöltődnének. Az ivóvíz iránti kereslet 2040-re már 30 százalékkal lesz nagyobb, mint a kiaknázható készletek. Ekkor már a Föld népességének a fele szenved majd vízhiánytól, és szennyezett víztől.

Az ember mára oly mértékig megváltoztatta az ökológiai rendszereket, amilyenre korábban nem volt példa. A gazdasági növekedés fenntartása és az élelem, a források és a beépíthető tér iránti növekvő igény kielégítése miatt a Föld hatalmas természeti területeit alakították át mezőgazdasági célokra, ültetvényekké és épített környezetté.

A biodiverzitás 1992 óta globálisan 12 százalékkal csökkent, a trópusi területeken pedig 30 százalékkal. Ez azt jelenti, ennyi növényt és állatot irtottunk ki végleg a Földről.

Az élelmiszer-termelés és a pazarlás kiemelt szerepet játszik a biológiai sokféleség csökkenésében, a klímaváltozásban és a környezetszennyezésben. A megtermelt élelmiszerek egyharmada végzi a kukában. Ha sikerülne legalább felére csökkenteni az ételhulladék mennyiségét, 38 százalékkal lassulna a felmelegedés.

A Föld növekvő népességének táplálása tartós globális élelemhiánnyal fenyeget és súlyos konfliktusokat válthat ki. Előrejelzések szerint 2030-ra 60 százalékkal nő a világ szükséglete élelmiszerből, takarmányból és rostanyagból, addigra a Föld népessége eléri a 9 milliárdot. Az emberiség növekvő étvágya érinti az ivóvízigényt, a nyersanyagok, az energia, különösen a kőolaj iránti növekvő keresletet.

Az ipari termelés és felelőtlen fogyasztásunk is fölösleges terhet ró a környezetre. Az úgynevezett tervezett elavulás, a gyors cserére ösztönző újabb és újabb termékek áradatának anyagigényére jó példa a mobiltelefonok fejlődése. Egy 0,08 kg súlyú mobiltelefonhoz több mint 44 kilogram anyagot dolgoznak föl, ha pedig egészen a bányászattól a késztermékig kísérjük végig a gyártási folyamatot, a teljes anyagigény 75 kilogram.

A világon mindössze hét országban nincs független környezeti, környezetvédelmi minisztérium. Magyarország sajnos köztük van. Európában az egyetlen olyan ország, ahol régebben (2010 előtt) volt független környezetvédelmi tárca és megszüntették azt. Ma ez a terület csak egy alacsonyabb szintű képviseletet élvez.

Vannak ugyan országok, ahol nincs környezetvédelmi minisztérium, de azokban az országokban működik hatósági jogkörrel rendelkező független környezetvédelmi ügynökség, amely helyettesíti az önálló tárcát. Magyarország ilyet sem tud felmutatni.

Állítsuk helyre Földünk egyensúlyát (Fotó: Pixabay)