Indiában csak most hatalmasodott el a koronavírus-járvány, Joe Biden online klímacsúcsot szervezett, majd pedig néven nevezte az örmény kisebbséggel történteket. Erről írt a héten a világsajtó.
Indiában immár napi 400 ezer új fertőzött!
A chennai The Hindu napilap kommentátora azt írja, hogy az ország a koronavírus-járvány legsötétebb napjait éli:
„A napi 300 ezernél több eset csillagászati növekedést jelent a globális járványban, ami nagymértékben veszélyezteti az indiai emberek társadalmi helyzetét. Erre a politikai vezetés eddig túl lassan reagált, és csak most veszi észre, hogy milyen komoly feladat előtt áll.”
A Daily Pioneer napilap kritizálja az indiai központi kormányt és a Bharatija Dzsanata Pártot:
„Az abszolút többséggel rendelkező kormánypárt ellen elsősorban azoknak a családoknak a haragja irányul, amelyeknek azt kellett tapasztalniuk, hogy a szeretteiket nem engedik be a kórházakba. De a BJP úgy döntött, hogy ezt a haragot a tagállamokra irányítja át, amelyek másként is ki vannak szolgáltatva a központi kormánynak. Immár az oltóanyagok felét maguknak kell állniuk, míg eddig a központi elosztórendszeren keresztül jutottak vakcinákhoz.”
A Times of India az ország hatalmas válságáról számol be:
„A védettség nélküli egészségügyi dolgozók, a betegek és azok családtagjaik a kormány nagyobb támogatására szorulnak. A kormánynak biztosítania kellene az ellátást, a lélegeztetőgépeket és a gyógyszereket. Sok jelentés szól arról, hogy a kétségbeesett betegek nem jutnak el a kórházba és a gyógyszertárakba.”
Az indiai koronavírus-válság veszélyt jelent az egész világra, írja a londoni The Independent:
„Ha az egészségügyi hatóságok által gyakran ismételt figyelmeztetés, miszerint »senki sincs biztonságban, mielőtt mindenki biztonságba nem kerül«, igaz, akkor a gyorsan romló indiai helyzet azt jelenti, hogy a járványnak még koránt sincs vége. Ha egy 1,4 milliárd lakosú állam a fertőzések és a mutációk egyik fő globális kiindulópontjává válik, az nemcsak a szubkontinens, hanem az egész világ számára veszélyt jelent.”
Éghajlat-csúcstalálkozó online
Online klímaügyi vezetői csúcstalálkozót tartottak, amelyet Joe Biden, az USA elnöke hívott össze április 22-ére. A prágai Lidove Noviny szerint első pillantásra minden hatalmas sikernek tűnik:
„Az amerikaiaknak sikerült egyetlen képernyőre hozniuk a legfontosabb országok szinte összes állam- és kormányfőjét, valamint az üzleti és befolyásos nem-kormányzati szervezetek vezető személyiségeit. Köztük volt Oroszország és Kína elnöke is, akikkel az USA-nak nincsenek túl jó kapcsolatai.”
A varsói Rzeczpospolta napilap úgy véli, hogy Donald Trump hivatali ideje után az USA gyorsan felismerte, mennyire fontos a környezetért vívott harc:
„Időközben Kína is csatlakozik ahhoz a csoporthoz, amely tíz évvel az EU után szintén el akarja érni a klímasemlegességet. Még Brazília is azt ígéri, hogy 2030-ra megszünteti az amazóniai esőerdők illegális fakitermelését.”
Örmény népirtás az Oszmán Birodalomban
Most térjünk ki egy szomorú eseményre. Száz éve történt az örmény népirtás, írja a budapesti Népszava:
„Mi állt a népirtás hátterében? Mi váltotta ki a 20. század legnagyobb tragédiáját? A görögök után az örmények képezték a második legnagyobb keresztény közösséget az Oszmán Birodalomban.
Az örmények viszonylag szabadon gyakorolhatták vallásukat, a törökökhöz lojális népnek tartották őket, sokan közülük a felső tízezer tagjai voltak. A muzulmánokkal azonban nem voltak egyenjogúak, fejpénzt, úgynevezett cizyét kellett fizetniük. Az 1800-as években elsősorban három területen, Kelet-Anatóliában, Adana környékén, valamint az oszmán metropoliszokban, Alexandriában, Szmirnában (a mai Izmir) és Konstantinápolyban éltek.
Az első világháború előtt az örmények lélekszáma körülbelül 1,7 millió volt. A 19. században az Oszmán Birodalom hanyatlásnak indult, a Boszporusz »beteg emberének« nevezték. Eközben megkezdődött a birodalom területén élő népek nemzettudatra ébredése.
Bár II. Abdul-Hamid szultán nagyobb önrendelkezést ígért az örményeknek, a reformok mégsem léptek életbe, ami elégedetlenséget szült a népcsoport tagjai között. Mind erősebbekké váltak az örmény függetlenségi mozgalmak. Radikálisan követelte a függetlenséget az 1887-ben létrejött Szociáldemokrata Huntsak párt. 1889-ben pedig létrejött a Dasnak párt, amely szerint a népfelkelés a legjobb módja az önállóság kivívásának.
Egyre több terrorcselekményt hajtottak végre török hivatalnokok ellen – írta a német Arnold Hottinger 7mal Naher Osten című könyvében. Az erősödő örmény nacionalizmus feszültségeket keltett az amúgy sem felhőtlen örmény-kurd viszonyban. Az oszmán hatóságok egyre kevésbé védték meg az örményeket a túlkapásoktól. 1894-1896 között több pogromot is végrehajtottak a népcsoport tagjai ellen.
Ennek háttere az volt, hogy a Huntsak párt aktivistái megtagadták az adófizetést. A török hadsereg válaszként támadást intézett a lázadó települések ellen, 900-4000 örményt mészároltak le, több falvat a földdel tettek egyenlővé.”
„Ez a dolog nem is olyan bonyolult,” – írja a stockholmi Dagens Nyheter:
„A mai Törökország elődjének számító Oszmán Birodalom utolsó napjaiban kb. másfél millió örményt és más keresztényt mészároltak le vagy hagytak éhen halni. Minden történelmi tény azt sugallja, hogy ami 1915-től kezdve az első világháború árnyékában történt, az népirtás volt. Ennek ellenére szenzáció, amikor Biden megfelelő néven nevezte ezeket az eseményeket. Ő az első amerikai elnök, aki ugyanazt mondta ki, mint Reagan 40 évvel ezelőtt. Az USA-nak nincs mitől tartania, de mégis figyelembe kell vennie Törökország NATO-partneri szerepét.”
Az isztambuli Hürriyet Daily News napilap ezt persze másképpen látja:
„Nehéz megmagyarázni, miért vádolnak egy nemzetet népirtással, ha erre nincsenek bizonyítékok. Igaz, hogy Biden nyilatkozata nagyon körültekintő volt, amikor a népirtást az oszmán korszakhoz kötötte, elkerülve a Török Köztársaságra való utalást. Az ilyen jellegű, Ankara elleni barátságtalan akciók folytatása minden bizonnyal nagyobb távolságot teremt Törökország és az Egyesült Államok, és végső soron Törökország és az egész nyugat között.”
A koronavírus-járvány áldozatait égetik halotti máglyákon egy tömeges szertartás keretében Újdelhiben 2021. április 24-én. (Fotó: Altaf Qadri/AP)
