Egyre több szerbiai szarvasmarhatenyésztő dönt úgy, hogy a tej alacsony felvásárlási ára miatt felhagy a tejtermelő tehenészettel, ugyanis a takarmány ára 50-60 százalékkal emelkedett, a tej felvásárlási ára pedig évek óta ugyanannyi, 37 dinár. Annak ellenére van ez így, hogy az átlagos előállítási árat figyelve ez 56 dinár kellene, hogy legyen.

Erről a Beta hírügynökségnek a Szerbiai Szarvasmarhatenyésztők Egyesületének elnöke, Sanja Bugarski nyilatkozott, aki szerint néhány hónapja kezdődött a tömeges eladás, amikor elszabadult a takarmány ára, a tej felvásárlási ára viszont nem követte azt. A felvásárlási ár 30 dinár, a literenkénti prémium pedig 7, így kapjuk meg a 37 dináros felvásárlási árat.

Bugarski azt mondta, tárgyaltak Ana Brnabić miniszterelnökkel, akitől azt az ígéretet kapták, hogy a leginkább rászoruló termelőknek még ha csak átmenetileg is, de megpróbál segíteni az állam.

Bugarski szerint az egyedüli valós megoldás az lenne, ha az állam megszabná a tej minimális felvásárlási árát, de akkor a kiskereskedelmi árat is meg kellene határozni, úgy ahogy az valamikor volt az „olcsó kenyér” esetén.

Akkor, ha a tejgyárak emelnének a felvásárlási áron, és legalább annyit fizetnének, amennyibe az a termelőnek kerül, vagyis 56 dinárt literjéért, és erre még rászámolnánk az egyéb kiadásokat, a boltokban a tej jelentős mértékben megdrágulna. Ezért kellene megszabni a maximális kereskedelmi árát, mondja.

Az is gondot jelent, hogy a nagy, külföldi bevásárlóláncok szerbiai üzleteinek polcain 56 dináros áron lehet tejet venni, ugyanis vannak olyan német cégek, amelyek nagyon magas szintre fejlesztették az automata farmjaikat, és ott olyan alacsony az előállítási költség, hogy még ilyen alacsony áron is megéri nekik eladni a tejet. A hazai tejtermelők viszont kételkednek az ilyen tej minőségében, tette hozzá.

Bugarski azt is elmondta, hogy ha még az állam valóban segíteni is akarna, és megnövelnék a tej literenkénti 7 dináros prémiumját, ahhoz meg kellene változtatni az erre vonatkozó törvényt, ami legalább néhány hónapot igénybe venne.

A tenyésztőket képviselő egyesület elnöke úgy látja, a tenyésztők továbbra is meg akarnak majd szabadulni az állományuktól, vagy annak egy részétől, ami akkor jelentene igazán nagy gondot, ha mondjuk valamilyen rendkívüli helyzet miatt nem érkezne tovább tej külföldről.

(Fotó: Pixabay)