Joe Biden megpróbált befejezni egy háborút: meglehet frontot nyitott egy újabbnak. Laschet kancellárnak készül, ám még a kereszténydemokraták sem biztosak benne, hogy ő az alkalmas jelölt. Ezekről írt a héten a világsajtó. 

A tálibok győzelme

A tálibok afganisztáni hatalomátvételéről a londoni The Observer ezt írja:

„Nem világos, hogy az USA és Európa milyen befolyással bírnak majd a jövőben, ha lesz egyáltalán befolyásuk, míg Kína és Oroszország valószínűleg ki fogja tölteni az utánuk hagyott vákuumot. Egyelőre senki sem tudja, hogy a tálib hatalomátvétel új nemzetközi terrorista fenyegetéshez fog-e vezetni. Az azonban biztos, hogy a múlt heti afgán események történelmi és pusztító vereséget jelentenek Nagy-Britanniának, Joe Biden elnökségének, a NATO-nak, Nyugatnak, a demokráciának, az erkölcsi tisztességnek és az egyetemes emberi jogoknak.”

A zürichi SonntagsZeitung Biden Kabulban elszenvedett kudarcáról ír:

„A 78 éves Biden elsősorban politikus, és számításai politikai jellegűek. Arra számít, hogy a 2022-ben és 2024-ben esedékes választásokon pontokat szerezhet magának az összes amerikai csapat kivonásával Afganisztánból. A rövid emlékezetéről ismert amerikai választópolgárok ugyanis hamar elfelejtik az ott bekövetkezett zavart. Talán a jövő igazolja majd Biden önbizalmát.”

A Washington Post az amerikai evakuálási misszióról ezt írja:

„Augusztus 14-e óta a Pentagon szerint 37 ezer embert mentettek ki Afganisztánból különböző útvonalakon, köztük több ezer amerikai állampolgárt. Biden elnök jóval közelebb került ígéretének teljesítéséhez, hogy hazahozza az összes amerikait, aki el akarja hagyni Kabult, de ő hű akar maradni azokhoz az afgánokhoz is, akik életüket kockáztatták azért, hogy segítsenek az amerikai katonai erőknek és diplomatáknak. De ennek a helyzetnek még messze nincs vége. A feszültség óráról órára nő, egyrészt a további óriási evakuálási feladat, másrészt az amerikai csapatok augusztus 31-ére tervezett kivonási határideje miatt.”

Kancellár kerestetik

„Merkel kancellár részt vesz a választási kampányban, hogy megmentse Laschet kancellárjelöltet, aki könnyen alulmaradhat a választáson” – írja a varsói Gazeta Wyborcza:

„Öt héttel a választások előtt a kereszténydemokraták (CDU) támogatottsága 23 százalékpontra zuhant – és csaknem egy szinten van a rivális SPD-vel. A probléma az, hogy a választók nem látják Laschetben a következő kormányfőt. De Laschet számára még rosszabb hír is van:

maga az Unió sem akarja őt kancellárnak.”

A G7-ek találkozójának eredménye bizonytalan

A sanghaji Jiefang Ribao napilap a G7-ek találkozójáról ír:

„A G7-ek államfőinek rendkívüli virtuális csúcstalálkozóján nehéz kérdésre kell választ találni: hogyan akarják kezelni a jövőben a hatalmat átvevő tálibokat Afganisztánban? A Nyugat most még igen pragmatikus ebben a kérdésben, mert a tálibok jóindulata elengedhetetlen a menekülni készülők megsegítésében. De mi lesz ezek után?”

Az európaiak nagy nyomást gyakorolnak Joe Bidenre, mert az amerikai katonák kivonulása után a kabuli repülőteret valószínűleg fel kell adni, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung:

„Amikor Boris Johnson brit miniszterelnök az esti televíziós interjúban összefoglalta a G7-ek konferenciájának eredményét, a nap legfontosabb kérdése megoldódni látszott. A G7-ek házigazdája anélkül, hogy kimondta volna, világossá tette, hogy Joe Biden amerikai elnök nem támogatja a tálibokkal egyeztetett augusztus 31-i kilépési időpont elhalasztását. Arra a kérdésre, hogy a G7-ek képviselői kifejezték-e nemtetszésüket azzal kapcsolatban, hogy Biden elutasította a határidő meghosszabbítását, Johnson nem válaszolt. Beszélt azonban az »eddigi evakuálások sikeréről« – ugyanis a britek a hónap közepe óta ugyanis kilencezer embert helyeztek biztonságba.”

Megkezdődtek a tokiói paralimpiai játékok

A Frankfurter Allgemeine Zeitung ezt írja a megkezdődött paralimpiai játékokról:

„Kedden Tokió lett a világ első városa, ahol 1964 óta másodszor rendezték meg a fogyatékos sportolók paralimpiai játékát. »Tokió történelmet ír« – mondta Seiko Hashimoto, a szervezőbizottság elnöke. A játékok más módon is rekordokat döntenek. Az olimpiának 4403 sportolóval több résztvevője van, mint öt évvel ezelőtt a Rio de Janeiro-i paralimpián.”

A tokiói Asahi Shimbun napilap azonban nem lelkesedik az eseményért:

„Nem lehet visszatartani a szkepticizmust és a félelmet. Ennek ez az oka: míg a japán főváros egészségügyi rendszerét kudarc fenyegeti a koronavírus exponenciális terjedése miatt, egy óriási fesztivált rendeznek, amelyre a világ minden tájáról érkeznek sportolók, és amelyeken több tízezer helyi lakos is részt vesz. Japán azonban az olimpiai játékokat is megrendezte a nép tiltakozása ellenére. A paralimpiai játékok törlése azt a benyomást keltette volna, hogy megtagadják a játékok ötletét.”

A tálibok elől menekülő afgánok másszák át a kabuli reptér falát. (Fotó: Reuters)